Dr. Kossalka János: Magyar mérnökök. 13. füzet (Eger, 2007)

- 19számolóban először volt szó Vidéki Kamara alapításáról. Kossalka, mint elnök ez ellen volt, mert féltette a Kamara egységét [37]. 1930. március 28-30-án tartotta a Kamara a közgyűlést, melyen több kritizáló felszólalás is elhangzott, ezekre Kossalka János elnök rendkívül higgadtan reagált. A tisztújítás során 1736 érvényes szavazatból Kossalkát 1722 szavazattal választották ismét meg [69], 1931 májusában tartotta a Kamara rendes (XII.) Közgyűlését. Kossalka megnyitó beszédében munkaalkalom teremtés szükségességéről, a munkanélküliség miatti ellentétekről - feszültségekről szólt. Ismét szólt az egység szükségességéről [73]. 1932-ben az Építőipari törvénnyel kapcsolatos tárgyalások, a vidéki kamarák létrehozásának igénye és az állásközvetítés, mintegy 5000 megkeresés, jelentették a legnagyobb feladatot. [75]. 1933-ban tisztújítás volt, az elnöki poszton Kossalkának ismét bizalmat szavaztak. A március 23-án kezdődött Közgyűlés viharos volt, éles kritika is elhangzott, s az óbudai Duna-híd tervezésében való közreműködéséért pedig lemondott képviselőségéről - személyében is volt aki támadta. 1934. április 20-án a 10 éves fennállás alkalmából ünnepi közgyűlést tartottak. Az ország már kezdett kilábalni a válságból, a Kamarára azonban igen sok feladat várt: elő kellett készíteni a Mérnöki Rendtartás módosítását, a Mérnöki Nyugdíjintézet ügyét is szorgalmazni kellett. 1935-ben az önálló székház ügyében tett lépéseket a Kamara, ebben az elnöknek is fontos szerepe volt. Ebben az évben új szervezetet, 180 fős Nagybizottságot hoztak létre, annak érdekében, hogy még szorosabb legyen a kapcsolat a tagsággal. 1936. március 7-10. között zajlott a tisztújító közgyűlés, Kossalka újabb ciklusban már nem vállalta az elnökséget, az új elnök dr. Mihailich Győző egyetemi tanár lett [37]. A Kamara Kossalka kilenc évi elnöksége alatt - a legnehezebb körülmények között is - rendkívül széleskörű, aktív szerepet vállalt. A mérnököket érintő jogszabályokat alaposan véleményezte, figyelte az országgyűlésen elhangzó a mérnököket érintő felszólalásokat, a sajtóban megjelent híreket, s azokra reagált. A mérnöki kar képviseletét az országgyűlésben és a törvényhatósági bizottságokban - az elnök is - képviselték.