Dr. Kossalka János: Magyar mérnökök. 13. füzet (Eger, 2007)

-6Meghívott előadóként tanított a Műegyetemen, munkahelye a Kereskedelmi Minisztériumban maradt [18]. Itteni munkáiról keveset tudni: eddig nem publikált tervezési munkája volt a Magyarcsanádon 1903-ban megépült vasúti Maros-híd [19]. Említésre érdemes, hogy az 1919 után egy nyílásában felrobbantott, üzemen kívül maradt, majd 1956-ban elbontott híd pillérei ma is állnak [20]. 1907 áprilisában pályafutása eddig legnagyobb feladatát kapta a Fogarasbrassói helyi érdekű vasúton a „sinkai", 60 m és egy 36 m támaszközű vasbeton ívhíd tervezésében való részvétellel, mely munkát Zielinski Szilárd irodája kapta. A minisztériumi megbízás a „helyesnek vélt szerkesztési és méretezési elvek érvényesítésére szólt", ezt Kossalka ügy valósította meg, hogy rendszeresen feljárt Zielinski irodájába, s ott ellenőrizte, irányította a tervezést. A kivitelezést kormányhatósági felügyeletét is Kossalka látta el, a helyszíni műszaki ellenőrzést pedig - két pallérral - Thoma Frigyes végezte [15]. Rendkívül érdekes, tanulságos Kossalka 17 oldalas, ábrákkal illusztrált írása, s érdekes az is, hogy a Mérnöki Kamra két későbbi elnöke és örökös titkára már 1907-ben találkozott és együtt működött közre az egyik első, merész jelentős vasúti vasbeton nagy híd építésében, mely ma is áll, bár vasúti forgalmat nem visel [22]. A sinkai vasbeton ívhidak tervezésében Kossalka szerepét Mihailich Győző - a Kamara elnökségében Kossalka utóda - igen alaposan elemezte [23], 1909-ben a hivatalosan még MÁV állományában lévő Kossalka főmérnöki cimet kapott, ettől kezdve azonban már csak a Kereskedelmi Minisztérium műszaki tanácsosaként, majd műszaki főtanácsosaként szerepelt a Tiszti Cím és Névtárban [25]. 1909-ben hivatalos megbízásból az USA-ban és Kanadában járt, egyes források szerint fizikai munkásként, majd tervezőként is dolgozott [2], Az 1911 óta műszaki főtanácsosi rangban tevékenykedő egyetemi magántanár 1915-ben ismét nagyszabású cikksorozatban számolt be tudományos munkásságáról a „Többtámaszú tartók belső erőinek analitikai úton való meghatározásáról" [24]. Khendl Antal 1914-ben (72 éves korában) nyugalomba vonult, ekkor Kossalka már 9 éve a tanszéken adott elő és gyakorlatokat vezetett, nyilván készült arra, hogy megpályázza a tanszékvezetést, erre módja 1916-ban nyílt. Nem „simán", kis szótöbbséggel - Mihailich Győzővel szemben neki szavazták a tanszékvezetőséget. (Ellenségeit részben 1896 előtt a Millenniumi emlékművel kapcsolatos észrevételeivel szerezte, felhívva a fi-