Dr. Gáll Imre, Magyar mérnökök. 11. füzet (Siófok, 2005)

-8Új nagy vállalkozás a Vitorlás újság szerkesztése után a budapesti Dunahidak történetének kutatása, megírása. Szakirodalmi munkáinak töredékes listája jelzi, hogy túl nyolcvanadik születésnapján egyre többet publikált. Hihetetlen aktivitását szívós szervezetének is köszönhette, 93 évesen balesete csak rövid időre akadályozta tevékenységében, tavaly pedig a budapesti Duna-hidak átdolgozása közben kórházi kezelés mellett is írt, levelezett, újabb adatokat gyűjtve hidászokról. Ez év februárjában váratlan otthoni baleset és műtét után február 26-án elhunyt. Búcsúztatásán, majd temetésén, március 10-én Dömsödön népes családja, ismerősei, tisztelői búcsúztak tőle. Szakirodalmi munkássága A Magyar Mérnök és Építész Egyletnek 1934-ben lett tagja, s ekkortól aktívan résztvett az egyesületi munkában, előadásokat tartott, hozzászólt megjelent tanulmányokhoz, s ő is publikált, méghozzá már kezdetben átfogó kérdésekről: közlekedési hálózatunk fejlesztése (1936), Budapest gyorsvasút hálózatáról (1942). A metrótervezéssel kapcsolatban főleg a Közlekedéstudományi Szemlében publikált. Jellemző, hogy elsősorban a forgalom foglalkoztatta, első írása a Szemlében a Lánchíd forgalmával foglalkozott (1951). 1953-tól több írása foglalkozott a földalatti vasút tervezési kérdéseivel. Általában önálló írásai jelentek meg, kivételesen publikált társszerzővel. Széleskörű érdeklődését és ismeretét jelzi, hogy hidak forgalmáról, az Erzsébet-híd szerepéről (1956 és 1965), a Duna-tengeri hajózásunk lehetőségéről (1962), a földalatti gyorsvasutak fejlődési irányáról (1964), a fotografikus forgalomszámlálásról (1965), a budapesti jelzőlámpákról (1935) írt ma is időszerű cikkeket. Érdekes, hogy hosszú kihagyás után 2002-től ismét cikkeket írt a Közlekedéstudományi Szemlének: a szegedi vasúti hídról (2002), a ceglédi vasútvonal halál sorompóinak megszüntetéséről (2003), az Erzsébet-híd forgalmáról (2004). A Mélyépítéstudományi Szemlében 1955-től jelentek meg írásai: a Hortobágyi kőhídról (1955), a jászdózsai Tarna-hídról (1963), a zalaszentgróti Zala-hídról (1964), a zebegényi viaduktról (1966), a jászberényi kőhidakról (1967), a Lánchíd mintájáról (1968), a karcagi Zádor-hídról (1969).