Dr. Gáll Imre, Magyar mérnökök. 11. füzet (Siófok, 2005)

-11 1954-ben Sportérdemérmet kapott. Példát mutatott a sportban is, így lehet évtizedekig úgy sportolni, hogy az a regenerálódást segítse, megfelelő kondícióban tartsa idős korában is az embert. Kitüntetései Aktív pályafutása alatt nem túlzottan halmozták el kitüntetésekkel: 1938ban a Mérnök Egylet Kossuth közgazdasági pályázatán és 1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán a Zádor-híd történetével díjat nyert. Ez utóbbi müve volt a megalapozása hídtörténeti munkásságának, kár, hogy csak kéziratban olvasható. 1954-ben Földalatti vasút emlékérmet kapott. 1998-ban az Év hidásza címet kapta, ennek különösen örült, használta is cikkei aláírásában ezt a címet. A Közlekedéstudományi Egyesület 1999-ben oklevéllel ismerte el 50 éves egyesületi munkáját, Jáky díjat és örökös tagságot is adományoztak részére. 90 évesen pedig közlekedési, hálózatfejlesztési munkájáért Budapestért emlékérmet. Kicsit késve, de nem későn kapta ezt az elismerést. A Rubin diplomát 70 évi magas szintű munkája alapján 2001-ben kapta meg. Az utóbbi években „felfedezték" dr. Gáli Imrét: 2003-ban a Közúti Szakemberekért Alapítvány életműdíjat adományozott részére, 2004-ben a Mérnöki Kamara (első alkalommal adott ilyen elismerést) Tiszteleti taggá fogadta. Ez évben, nem sokkal váratlan halála előtt a Magyar Útügyi Társaság Arany mérföldkő díjat adott át a 97. évében járó, hallatlan energiával tevékenykedő polihisztornak. Ez a díj jelkép is: dr. Gáli Imre munkássága mérföldkő volt, tőle kell kiindulni, hozzá kell mérni munkánkat. Az ember Magas, szikár, rendkívüli energiájú, tehetséges, szorgalmas, nagytudású ember volt, aki mérnök, zenész, sportoló, családfő egyszerre és együtt volt.