Berg Artúr, Magyar mérnökök. 10. füzet (2005)

14 Berg Artúr Ez az irányelvtervezet előírta, hogy az egyes nyomvonalváltozatok közötti döntésnél két nyomvonal beruházási költsége különbségét kell viszonyítani az évi üzemköltségek különbségéhez. így gyakorlatilag a beruházások többletköltségeinek megtérülését kimutatva tudtak dönteni két változat közül, a megfelelő nyomvonal kiválasztása során. Az alkalmazott eljárás során már akkor figyelembe vették a járművek üzemköltségeit, a lejtési és kanyarulati viszonyokat, a burkolat minőségét, valamint az időveszteségek költségeit. Ezeknek a számításoknak már közel ötven évvel ezelőtti, - még jóval az 1968-ban meghirdetett gazdasági mechanizmus előtti - megjelenése igen korán rávilágított a gazdaságosság jelentőségére az útügyi szakmában. 1962-ben jelent meg e témában az UKI 23. számú, úttörő jelentőségű kiadványa, amely a gazdaságossági, hatékonysági vizsgálatok akkori legkorszerűbb módszereit ismertette, Hatékonysági vizsgálatok a közúti közlekedésben címmel. A kiadványt a hozzá szakmailag és emberileg nagyon közel álló kollégával és baráttal, Mészáros Komáromy Lászlóval publikálta. A munka korszerűsített változata az UKI 45. sz. kiadványaként 1966-ban jelent meg Közúti gazdaságossági vizsgálatok címmel. Ezt követően a közúti gazdaságossági, hatékonysági számítások témakörében számos további könyve és publikációja látott napvilágot, sok ma is aktív mérnök kollégának oktatta a Budapesti Műszaki Egyetem szakmérnöki továbbképzésein ezt az akkor új, speciális hatékonyságszámítási módszert. Nevéhez fűződik e területen például az ún. mértékadó hetedik év fogalmának a bevezetése (ez a beruházás üzembe helyezésétől számított hetedik év volt), ami az egyszerűsített hatékonysági számítások során alkalmazott átértékelési számításokat - még a számítógépek elterjedése előtt -jelentősen megkönnyítette. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején részt vett A magyarországi autópálya-hálózat egy része külföldi kooperációban történő megépítése című, végül meg nem valósult, ún. 500 kilométeres autópálya-építési program előkészítésében, kidolgozásában. A hazai útügyi szakma eredményeit külföldön is sokan megismerhették a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak, a KPM-nek a különböző nemzetközi útügyi kongresszusokra összeállított magyar nemzeti jelentéseiből. Ezek kidolgozására szervezett munkabizottságok munkájában számos alkalommal működött közre szakértőként: XI. Útügyi Kongresszus; Szocialista Országok I. Útügyi Kongresszusa, Moszkva; a Római Útügyi Kongresszus; a XI.