Feketeházy János, Magyar mérnökök. 8. füzet (Esztergom, 2005)

alátámasztani. Több létesítmény szerzőségét a szájhagyomány tulajdonítja neki, másokat az alkalmazott szerkezeti rendszer értékelése alapján lehet munkájának tulajdonítani, de ezek nem hatnak a bizonyítottság erejével. A technikatörténet nagy szerencséjére - és e füzetben részletesen ismertetett legnagyobb és legfontosabb alkotásainak szerzősége ma már egyértelműen bizonyított. Életének főbb állomásai Édesapja Feketeházy Domonkos a csehországi chrudini egyházkerületben született és még Cernohaus néven anyakönyvezték. Édesanyja Fekete Anna ősi magyar nemesi családban született. A család Vagsellyén a helyi iskola épületében lakott, ahol az apa tanító volt és egyben a helyi templom kántori funkcióit is ellátta. János, aki a hatgyermekes család második gyermeke volt 1842. május 16.-án született. Elemi iskoláit szülőhelyén járta ki, majd Nagyszombaton tanult és az utolsó középiskolai osztályt a nyitrai piarista gimnáziumban végezte, ahol 1861-ben érettségizett. Ezután a bécsi műegyetemen matematikát tanult, majd az zürichi műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1866-ban mérnöki oklevelet kapott. Visszatért Bécsbe, ahol az Osztrák Államvasutak Igazgatóságánál vállalt munkát, de rövidesen irányító szerepet kapott a tervezőirodában. Itt részt vett a wien-stadlaui Duna-híd, valamint a Boszporusz-híd terveinek készítésében. Az 1867. évi kiegyezéskor hazatért és már május 20-án tagja lett a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek. A belépés dátuma azt igazolja, hogy az első belépők között, szinte alapító tag volt. A Vasútépítészeti Igazgatóságnál csak mérnökgyakornokként tudott elhelyezkedni. Az Igazgatóság 1873-ban átkerült a MÁV kötelékébe és Feketeházy ott dolgozott 1892-ig, amikor is - már főmérnöki beosztásból saját kérésére nyugalomba vonult. Nyugalomba vonulása azonban nem jelentette a szakmai tevékenységtől való visszavonulását, hiszen az egykori Ferenc József-híd (a mai Szabadság-híd) terveit ez után készítette el. Feleségül vette Szecsey/Fekete Júliát, két gyermekük született, Gyula és János. Budapesten az Aggteleki u 17. szám alatti lakásában élt egy ideig, majd visszaköltözött szülővárosába, ahol tagja volt a Casino Egyesületnek. Az 1919. évi népszámlálási adatok a Deák Ferenc utca 337. számú házat jelölik meg lakóhelyéül. Családi háza javítása közben 1923-ban baleset érte, ezért egyik lábát amputálni kellett. Vagsellyén 1927. október 27-én 85 éves 4