Dr. Mihailich Győző, Magyar mérnökök. 6. füzet (Sárosparak, 2004)

MŰSZAKI ALKOTÓK • MAGYAR MÉRNÖKÖK Grafosztatika és vasbeton szerkezetek, a IV éves építészhallgatóknak a Vas- és vasbeton szerkezetek II. c. tantárgyat adta elő az 1919/20. tanévtől. Az 1920/21. tanévben új tantárgyként oktatta a IV. éves mérnök- és építészmérnök hallgatóknak a Vasbeton szerkezetek c. tantárgyat. Az 1916/17. tanévtől a Hídépítéstan I, c. tantárgyat Mihailich Győző adta elő. Az Építőanyagok c. tantárgyat az 1922/23. tanévtől oktatta önálló tantárgyként, az 1928/29. tanévtől a Hídépítéstan I. tantárgy 1. része lett, végül az 1946/47. tanévtől lett ismét önálló tantárgy. Az oktatási tevékenységéhez szorosan kapcsolódott tankönyvírói tevékenysége. Az 1922ben megjelent Vasbetonszerkezetek c. könyve negyedszázadon át a mérnökhallgatók és a tervezők legfontosabb vasbeton tan- és kézikönyve volt. Az oktatás segítésére készítette a kő-, beton, vasbeton- és fahidak c. ábra- és tervgyűjteményét (1910). A fejlődésnek megfelelően a Vasbeton szerkezetek c. könyvet 1946-ban dr. Schwertner Antal és dr. Gyengő Tibor közreműködésével újra kiadta. Legújabb kiadása a Vasbetonépítéstan c, tanítványával és utódával, dr. Palotás Lászlóval megírt tankönyve. A tananyag további részei (Építőanyagok, Vasbeton- és kőhidak) jegyzet formájában jelentek meg. Előadásai, amelyeket csak az első padsorokban lehetett jól hallani, rendkívül logikusan, világosan felépítettek voltak. Mindig szabadon, jól jegyzetelhetően adott elő. 80 éves koráig oktatott. Nagy érdeme volt, hogy a legbonyolultabb problémát is hallatlanul leegyszerűsítve adta elő. Vizsgáin mindig megkívánta az önállóságot, logikus gondolkodást és azt, hogy amit a hallgató a táblán levezetett, az értse is. Kitűnő tervező volt. Bár a vasbeton építés atyjának dr. Zielinski Szilárdot tekintjük, a magyar vasbeton építés elméleti és gyakorlati megalapozása elsősorban a nevéhez fűződik. Mindig hangoztatta, hogy jó oktató csak az lehet, aki nem szakadt el az ipari élettől, aki előadásait, gyakorlatvezetését az iparból vett, lehetőleg saját példákkal támasztja alá. Tervezői adottságai korán megmutatkoztak. Első tervét, egy vasbeton gerendahíd szerkezeti megoldását, amelyet még hallgató korában dolgozott ki, az 1900. évi párizsi világkiállításon dicsérő oklevéllel tüntették ki. Tervezői hírnevét - a vasbeton hídépítés terén - a temesvári ligetúti híd alapozta meg. Építése idején - szellemes megoldással - a világ legnagyobb nyílású gerendahídja volt, amelyet előremutató tervként a külföldi szaklapok is értékeltek. Még ma is működik. A híd az 1910. évi párizsi világkiállításon dicsérő oklevelet kapott. További példák a vasbeton építés köréből: Az újpesti városi víztorony 1500 m3-es Intzetartályának körülburkolása, lefedése és építésének ellenőrzése (1910-11). Ganz és társa Danubius fiumei hajógyárában a voloscai út feletti vasúti felüljáró (1910-11). A berek-böször6