Zielinski Szilárd, Magyar mérnökök. 5. füzet (2003)
10 nítése, a nagyvasúti rendező pályaudvarok, a helyi érdekű vasutak üzemvitelének kérdései mind olyanok voltak, amelyek döntéseinél irányadó véleményének jelentős befolyása volt. Munkájának alapjai az igényesség, a célszerűség és az esztétikum voltak. Tervei és munkái méltán váltották ki a kor elismeréseit: 1908-ban a lipcsei nemzetközi építészeti kiállítás vasbetonépítményeinek terveit Lipcse város aranyéremmel tüntette ki. Ugyanez évben Londonban tervei díszoklevelet kaptak. 1913-15-ben vezetőként vett részt a Lánchíd átépítési munkájában, mely tevékenységét a Kisfaludy Társaság Greguss-díjjal jutalmazta. A Magyar Királyi Kormány 1920-ban az Országos Középítési Tanács elnökévé, a következő évben a Közmunkák Tanácsának elnökévé nevezte ki. Részt vállalt többek között a Széchenyi könyvtár megalakításában, ezért a Magyar Történelmi Társulat- 1921-ben - tiszteletbeli tagjává választotta. Az I. világháború alatt a hadvezetőség sok esetben kérte ki tanácsát műszaki ügyekben, bejárta az északi harctereket. Lengyelországban eredményesen vett részt egy hidász probléma megoldásában. Ezen érdemei elismeréseként a király 1917-ben mérnök alezredessé nevezte ki. 1921-ben kormánybiztosnak nevezték ki a dunai nagy kikötőépítő kirendeltség élére. Élete végéig felügyelte a Csepeli Kereskedelmi és Szabad Kikötő építését. Mint tanár egyike volt a legkiválóbbaknak. Élénk előadóstílusa, széles gesztusai, lelkesedése és igényessége felkeltették a hallgatók érdeklődését és magával ragadták őket. Mindig kereste a műszaki dolgok új és modern megvilágítását, még a legegyszerűbb műszaki feladatokat is érdekesen tudta előadni, bemutatni. Nemcsak tanította az egyetemi ifjúságot, de nevelte is őket, foglalkozott a hallgatóság érdekeivel a katedrán túl is, de csak akkor, amikor azt hallgatói kiérdemelték. Megalakította a Műegyetemi Atlétikai és Futball Clubot (MAFC), hogy a szellemiekben kimerült egyetemi ifjúság a sportban testi felüdülést nyerjen és fizikailag is felkészüljön a gyakorlati életre. Nagy diákotthon létesítését vette tervbe, de az anyagi eszközök hiánya miatt már nem tudta megvalósítani.