Példaképek, Magyar mérnökök. 1. füzet (1995)

HARTIG SÁNDOR 1854—1925 (?) Életrajza pontosan nem ismert, de munkásságával a gyakorlati mérnöki munkát emelte magasra. Eredendő képességéből származott kiváló szervezőképessége, humanitása, kollegialitása. Munkássága első felében az alföldi útépítésnél nyert hímevet. Az un. baja—csongrád—erdőhegyi út Bajától Békéscsaba—Gyula—Kisjenőig (Arad megye) biztosította a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld közúti kapcsolatát. 1895 és 1899 között épült meg. Az építést Hartig Sándor irányította, szervezte. A 300 km út megépítését az alföldi vasutak kiépítése tette lehetővé, s nem utolsó sorban három gépesített állami kőbánya megnyitása Nagybátony, Tarcal és az erdélyi Halmágycsúcs községek határában. Az összehangolt munka minőségi fejlődést hozott az állami útépítésben. A kőbányák megnyitása mellett az útépítést is gépesítették — a kor iegjobb színvonalán. A helyi kőszállítási munkavágányokon közlekedő gőzvontatású iparvasúttal biztosították. A bányától a bedolgozás helyszínéig pontosan ütemezve, menetrend szerint érkezett a kő. A makadámpálya tömörítését új, GANZ-gyártmányú gőzúthengerekkel végezték. Ezek voltak az első állami úthengerek. A leendő kőpálya gondozóit, az útkaparókat, útmestereket már az építésnél felvették szolgálatra, hogy részt vegyenek a pálya és az útkaparóházak építésében. Hartig Sándor 1900-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta kitüntetésül. Hartig Sándor a minisztérium szakosztályvezetője, később államtitkára lett. Sokat tett az úti személyzet képzéséért: 1903-tól az országban 10 helyen útmesteri iskolát állított fel. A minisztérium őt delegálta az Országos Középítészeti Tanácsba, a Fővárosi Közmunkák Tanácsába 1905— 1925 között. Hartig Sándort rendkívülien tisztelték kollégái és beosztottai. 1904 decemberében Budapesten ünnepséget szerveztek állami szolgálatának 25. évfordulóján. 63 vármegye 200 mérnöke jött el az államépítészeti hivatalokból köszönteni az embert, a főnököt, aki, ha kellett a kubikusok igazságáért is kiállt a vállalkozóknál, s a fiatal szakembereket bátorította, nevelte. Ezért tisztelték őt, és ragaszkodtak a személyéhez.