Békefi István: Zalai utak (Zalaegerszeg, 1978)

V. A felszabadulástól napjainkig - 1. Hószolgálat és a hírszolgálat fejlődése

lyal közlekedők útvonal-engedély nélkül veszik igénybe a közutat, úgy az engedélyért fizetendő díjnak a tízszeresét kötelesek fizetni, ami a központi számlára folyik be és az útburkolatok meg, erősítésére fordítják. 1977. év végéig az országban a Miskolci és a Zalaegerszegi Közúti Igazgatóság területén volt rendszeresítve az ilyen túlsúly megállapítás. Bekötőutak A dunántúli dombvidéki résztájaktól Hetes, Göcsej és a Zalai dombság meglehetősen elkülönül, s a térszint erős tagoltságának következménye, hogy a települések Zalában nagyon aprók. Különösen Göcsejben, Alsóőrségben sok a szernek vagy szegnek nevezett törpe falu. Amíg a településsűrűség Nagykanizsa környékén 100 km

2-enként 6—7 település — bár ez is jóval magasabb az országos átlagnál — addig az egyik legsűrűbb településhálózatot a Zalai dombvidék nagyobb részén találhatjuk — 100 km

2-enként 8-nál több települést. Zalában jelentős számú 500 lakosnál kisebb apró vagy törpe falut találunk. A kisfal vas település-szerkezet Zalára jellemző, ahol a településeknek több mint kétharmada 1000 lakosnál kisebb. Habár a megye úthálózata elég sűrűnek mondható, mégis 126 település el volt zárva a külvilágtól, amíg az utolsó is 1977. év végéig be lett kötve az országos úthálózatba. Ezek az apró és törpe falvak — amíg a bekötő útjuk nem készült el — különösen ősszel, amikor az esős idő beköszöntött és tavasszal, amikor a föld fagya felengedett — teljesen el voltak zárva a külvilágtól, mert a jó „vendégmarasztaló" zalai agyagtalajon se ki, se be nem. lehetett közlekedni a faluba. A szomszédhoz is csak úgy lehetett átmenni, hogy — amit a marhák nem ettek meg — kukoricakórót és szőlővenyigét raktak le jó vastagon, hogy bele ne ragadjanak a sárba. A motorizáció és az ipar gyors fejlődése következtében — ami hazánkban a felszabadulás után, de különösen az 1960-as évek közepétől számítható — mérföldes léptekkel tört előre a közlekedés átalakulása. A bekötőút nélküli apró településeknek az elnéptelenedése igen nagy mértéket öltött, hiszen az itt lakók hiába vettek motorkerékpárt vagy gépkocsit, a lakhelyükre a fenti okok miatt nem tudtak eljutni. Most, hogy már minden 200 fő lakost meghaladó település kapott a megyében bekötőutat, az elnéptelenedés minimálisra csökkent, mondhatnánk azt is, hogy stagnál. Ezeknek a falvaknak a rendszeres autóbuszközlekedésbe való bekapcsolása által a kereskedelmi centrumok megközelíthetősége is erősen javult. A létező, illetve kiépített bekötőútjaink számát és kiépítési időpontját az alábbi kimutatáson és a mellékelt térképen ismertetjük. Készítés éve -tói -ig Bekötő út db 1950—1955 1956—1960 1961—1965 1966—1970 1971—1977 14 5 10 30 33 összesen: Kiépített úthossz: Érdekelt község: 122 350 149 kilométer 126 (91720 fő lakossal) Hószolgálat és a hírhálózat fejlődése Ha az úton hídleszakadás vagy bárminemű elemi kár történt, a szakaszos útőr levélben leírta és elvitte a — útmester-útbiztos székhelye felőli — szomszédos útőrhöz, aki ilyen stafétaszerű postával továbbította a jelentést, amíg az az útmesterhez eljutott. A hírközlésnek ez a módja nagyon késedelmes volt, különösen hátrányos volt ez a hóeltakarítás idején. Az útőr hajnalban gyalog bejárta a szakaszát és — az ötvenes évek második felétől 1967-ig — a legközelebbi postahivatalból leadta a jelentését az útmesternek, aki szintén telefonon továbbította az egész szakaszáról összefoglalt jelentését a központi hóügyeletnek. Az ilyen körülményes helyzetjelentés nem adott hű képet, mert amikor az útőr, illetve az útmester jelentése a központba ért — hogy az útszakasz járható —, addigra egy hóesés vagy hóvihar járhatatlanná tette. A hóeltakarítás közerővel és lovasfogattal vontatott fa hóekével történt. A fejlődés ezen a téren is elkezdődött, amikor már traktor után kapcsolt hóekével is takarították le a havat. Az útfenntartás gépesítésével párhuzamosan a hírközlés is kedvezően megváltozott. 1967. február 25-én a Közúti Igazgatóság központjában felszereltek egy országos és egy megyei URH rádiótelefonkészüléket, aminek segítségével a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a dunántúli közúti igazgatóságok között — a nehézkes telefonbeszélgetés és levélváltás helyett — azonnali megbeszélésre és gyors intézkedésre nyílt lehetőség. A gyors hírközlés és intézkedési lehetőség megteremtése érdekében a megyei hálózat kiépítése is megtörtént. URH beszerelések az alábbi időpontban és helyen történtek: Készítés éve -tói -ig 1934—1945 1945—1949 Bekötő út db Zalaszentgróti Űtmesterségen, majd Üzemmérnökségen Lenti. Űtmesterségen, majd Üzemmérnökségen Nagykanizsai Űtmesterségen, majd Üzemmérnökségen Zalakaros szociális létesítménynél és hómarógarázsnál Központi géptelepen Zalaegerszegi Üzemmérnökségen Zákányi keverőtelepen 1969. december 13. 1969. december 13. 1969. december 13. 1974. november 14. 1976. március 21. 1976. március 21. 1977-ben. 12 18 Mivel a zalai dombvidéken a vételi viszonyok elég rosszak, ezért a zalaegerszegi (bazitai) tv-torony 44