Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Útgyűrű Veszprém körül - Az úthálózat fejlődése a századforduló és a második világháború között

a Séden, mély árkok felett hidakat építettek. Az évszázadok történelmi viharai, a tűzvészek többször átrendezték a város házsorait. Nagy, jelentősebb városrendezést a barokk kor hozott: Padányi Bíró Márton és Koller Ignác püspöksége alatt kialakult a ma is látható pompás paloták sora a várban. 1854-57. között Scharnpek József mérnök elkészítette a város első kataszteri térképét, amelyen már 75 utca, 6 út és 9 tér neve szerepel. A hajdani szegek fontos, forgalmas városrészek maradtak, bár nevük feledésbe merült. A XIX. század közepén a közlekedés megújítását országszerte a vasutak építése jelentette. „A közlekedési fővonalok határozzák el azontúl minden többi közlekedési eszközök igényét. Ha - például - a főútvonalon vaspálya épülend, minden többi vaspálya, s kőút vonaloknak azokhoz kell simulni, s mindennek együtt összefüggő rendszert képezni az országos közlekedés rendszerében.... Hazánkban a vaspályák sok vidékeken egészen új viszonyokat fognak alakítani, azok fogják pusztáinkon a telepedések irányát, gazdaságuk rendszerét elhatározni." A Cs. Kir. szab. Déli Vaspályatársaság 1861-ben megépítette a Budát Nagykanizsával összekötő vasútvonalat. A tervezés során felmerült annak lehetősége, hogy a nyomvonalat a Balaton északi oldalán, Veszprémen keresztül vezessék. Az ötlet sajnos, meghiúsult. 11 évvel később, 1872-ben a Székesfehérvár-Veszprém-celldömölki vaspályát a városközponttól északra, 4 km távolságban vezették, ezzel Veszprémet az ipari, kereskedelmi fellendülés útjától elzárták. Bár 1909-ben elkészült a Veszprém-alsóörsi helyiérdekű vasút - ezzel együtt egy új állomás és egy megállóhely -, a város gazdaságilag továbbra is egy helyben topogott. AZ ÚTHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE A SZÁZADFORDULÓ ÉS A II. VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az 1883-ban alakult Városi Építészeti és Szépítészeti Bizottság javaslatára Veszprém - rendezett tanácsi város - folyamatosan utakat, tereket szabályoztatott. 1901-ben megkezdték a város fő közlekedési útjainak aszfaltozását, a költségek felét Hornig Károly püspök vállalta. 76