Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Veszprém vármegye úthálózata - Az I. úttörvény utáni időszak 1890-1914-ig

A hídépítések terén nagy esemény volt az 1880-1890-es évek között a vasbeton szerkezetek megjelenése, az 1909-ben kiadott „Vasbeton Szabályzat". A korszak útépítési munkáit, a további fejlődést az 1914-ben kitört világháború megakadályozta, szinte az összes híd- és útépítési munkát beszüntették. A század első éveiben fokozódó igények jelentkeztek a faragott kőanyagok iránt. A kőbánya művelés területén további fejlődést jelentett az első pneumatikus kőfúrógép beállítása 1906-ban. Ezzel a termelés olcsóbb lett, mennyiségileg jelentősen nőtt. Ezen években gépesítették a badacsonyi kőbányát is. A Veszprém vármegyei utak állapotáról, az úthálózat helyzetéről a XX. sz. elején évenként alispáni jelentések számoltak be. Az 1912. évi jelentés szerint az úthálózat kielégítő volt. A szükséges fedanyag beszerzését és szállítását egyrészt versenytárgyalás útján, másrészt házilag biztosították. Az állami beruházási hitel terhére engedélyezett Zirc - Bakonybél Nagygyimóti közút Zirc járásban levő része - Bakonybél átkelési szakasz kivételével - kiépült. Az 1913. évi alispáni jelentés az utak még megfelelő állapotát rögzítette. Ez évben nagy gondot fordítottak a közúti fahidak átépítésére. Újjáépült a Veszprém - pápai törvényhatósági úton lévő Jókai híd, vasbeton szerkezettel javították a naggyimóti hidat. A nagyforgalmi útszakaszok közül a Veszprém - pápai törvényhatósági út veszprémi átkelési szakaszát 1 km hosszan kiskőburkolattal látták el. Várpalotán a vasútállomásig vezető út szegélykő közé betonburkolatot kapott. Elkészült útalappal és kavicsolással a Zirc - Bakonybél Nagygyimóti út 20 km-es szakasza Nagygyimót és Bakonybél között, melyből 5 km szakaszt hengereltek is. A községi közlekedési (vicinális) utak közül a Zirc - Borzavár - porvai út 3 km-es szakasza és a Bakonyoszlop - Csesznek - bakonyszentkirályi út egy része. E két út később törvényhatósági út lett. Az 1914. évi törvényhatósági utak összes hossza 585 km volt. Ebből útalappal épített 175 km. Útalap nélkül, de kavicsolt 400 km, földút 10 km. 15.400 m

3 kavicsot használtak el fenntartására. Az útépítések nagy része a megkezdődött I. világháború miatt leállt, 44