Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

A hűbériség korának úthálózata. Kereskedelmi utak, hidak és városok vámja, postautak

Az 1602. évi XV. te. kimondotta, hogy „az utak és hidak kellő módon való javításának eszközlése úgy a hadjáratra, mint a posta járásra nézve mindenek felett szükséges". A 150 évig tartó török megszállás alatt az ország egyes részeinek elnéptelenedése, elmocsarasodása az utak elhanyagolásával és teljes tönkremenetelével járt együtt. A XVIII. század elején kezdenek személy, teher és nagyobb számban postakocsik közlekedni az utakon. Az utakkal szemben támasztott igények kielégítésére III. Károly király 1723-ban a helytartótanács keretében az utak építésével és fenntartásával foglalkozó műszaki bizottmányt is szervezett. III. Károly volt az első magyar király, aki program szerint a műszaki követelmények figyelembevételével utakat építtetett. Hogy ezen időszakban is már foglalkozott megyénk székhelye: Veszprém az utakkal és azokkal összefüggő, két évszázaddal későbben is élő gondokkal: vízelvezetéssel, környezetvédelemmel, álljon erre például az 1745-ben kiadott „Veszprém városának statútuma". Ebből kiragadott hatodik, nyolcadik és kilencedik pont ezekre utal. Mária Terézia - akinek idején az utak állapota súlyosan befolyásolta az ország gazdasági életét - az utak rendszeres építésének és fenntartásának biztosítására 1772-ben rendeletet adott ki, melynek értelmében a vármegyékben útfelügyelőül mérnököt kellett alkalmazni. II. József uralkodása alatt, 1780-1790 között több utat közköltségen építettek a só árának 11 krajcárral történt felemeléséből származott jövedelemből. Ezen évtized alatt kiépített utak kedvező hatására az 1790/91. évi országgyűlés reform törekvéseit a közutak létesítésére is kiterjesztette. A XIX. század elején az ország nyugati részén - így megyénkben is akadtak jó utak, mert bányáinkban rendelkezésre álló építési anyagok folytán terméskövet és zúzott követ használtak már ezek építéséhez. De nem ez volt a jellemző. E században egyre jobban kifejlesztett Budáról induló posta- és gyorsszekér járatok útvonalaira, állomásaira utalunk az 1837-ben kiadott „menetrenddel": Kutatásaink során több érdekes, függelékben hozott, megyénkkel konkrétan foglalkozó útügyi vonatkozású anyagra bukkantunk. 31