Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Provinciák, hadiutak

Katonai és kereskedelmi szempontok szabták meg, hogy az útépítések Pannónia meghódítását követően a legfontosabb feladatok közé tartoztak. „Tiberius és Claudius korára kövezett utak kötötték össze sugarasan a Duna-határ megszállva tartott pontjait Aquileiával és az Adria keleti partvidékével, ezek közül Pannóniában a nyugati határszélen menő észak-déli ún. Borostyánút és a Száva menti út volt a legfontosabb, de egyre inkább előtérbe került a Poetovióból Aquincumba vezető dunántúli átlós út is" írja Mócsy András. A tartományi főváros, Aquincum a mai Óbuda helyén épült fel. Aquincumot az anyaországgal, Itáliával összekötő legrövidebb út a Velencei-tó északi peremén húzódott a mai Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém, Nagyvázsony érintésével Tapolcán át Keszthelyig. Keszthely határában a fenékpusztai balatoni rév szakította meg az út vonulatát, hogy az aztán Kanizsán át elérje az antik Poetoviót, a mai Ptujt. Ennek a fontos útnak a balatoni átkelőjére ügyelt fel a Keszthely határában, Fenékpusztán a IV. század elején épített hatalmas római erőd. Érdekes, hogy az antik itineráriumok nem említik ezt a fontos utat. Ez az út egyébként a távoli keletről, Kiev érintésével húzódó út része volt, ami a Vereckei-szoroson át jutott be a Kárpát-medencébe, aztán Szolnokon át haladva a mai Budapest-tabáni dunai szűkületénél jutott át a Dunántúlra. Öskünél a Kikeri-tó hatalmas duzzasztógátját korábban római építménynek tekintették. Ezen halad ma végig a 8. számú főút. Rhé Gyula korábban a tótól északra hosszú szakaszon megfigyelte a római út nyomát. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a duzzasztógátat ma XV. századinak tekinti már a kutatás. A szóbanforgó római út nyomait Nevesvámoson, a Vámosi csárdánál és Literen figyelték még meg. A római út nyomait Kapolcsnál, Balatonedericsnél és Tapolcán is észlelték. Tapolcánál az út szétágazott, egyik ága Balatonedericsen át, a Balaton partján húzódott Keszthely érintésével a fenékpusztai révig, a másik ág a Keszthelyi-hegységen át, Vállus érintésével jutott el oda. Az Itinerarium Antonini a Savaria és Aquincum közti utat említi. Ennek állomásai Mogentiana, Caesariana, Osonibus és Floriana. Savaria egyértelműen a mai Szombathely római őse. Mogentianát a kutatók többsége Tüskevárral azonosítja, de van olyan vélemény is, hogy a mai Sümeggel volna azonos. Az itinerarium adata szerint Mogentiana 36 római mérföldnyire feküdt Savariától és 30 római mérföldnyire Valóimtól, amit Fenékpusztával azonosít a kutatás. Az útvonal további 13