Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)

Függelék

A cseszneki járás útbiztosának jelentése az utak állapotáról és az útépítési munkálatokról, 1861. Tekintetes Másodalispán Úr! Folyó hó 9-én hozzám küldött hivatalos levele következtében vagyok bátor jelenteni, hogy folyó hó 10-én, 12-én és 13-án történt záporok miatt tökéletesen az utak csinálása nem mehetett végbe. A vizek sebessége az utakról több helyeken a kavicsot elhordta. Nevezetesen Gerendavágásról, varsányi úton több helyekről, a rédei úton szinte, de még a régi töltést és utat megrongálta, ennek következtében nagy sár lett, amiatt mindjárt rajta dolgozni nem lehetett. A hidakra nézve bakonyszombathelyi bíró lett tudósítva és hogy a nyugtákat az illetőktől vegye be és adja által a szolgabíró úrnak. A következő pedig folyó hó 15-én elvégeztetett, már rendelést tettem, hogy hétfőn a föld reáhordasson és kavics. Az egész út készenlétéről pedig rövid idő alatt fogom jelentésemet beadni. Mely hivatalos jelentésem után vagyok, Kerékteleki, 16-ik június, 1861, a tekintetes Másodalispán Úrnak hivatalbeli szolgája: Takó Lajos útbiztos Veszprém Megyei Levéltár, Hunkár Sándor családtörténeti iratgyűjteménye, VII. 1. tétel „Szabályrendelet Veszprém vármegye területén az utászállások szervezetéről", 1890. /Rövidítve./ 1. Veszprém vármegye területén a törvényhatósági utak felügyeletére és gondozására utászok alkalmaztatnak, kiknek számát a vármegye közönsége a szükséghez képest, esetről esetre külön határozattal állapítja meg. ... 5. Utásszá csak az nevezhető ki, aki magyar állampolgár és írni, olvasni tud, aki a négy számtani főműveletben jártas, aki az új hossz-, terület- és súlymértékeket ismeri, aki ép, egészséges testalkatú és életének 35. évét még nem töltötte ... ... 10. Az utász köteles: - az éjjeli órákat és déli 12 órától 1 óráig terjedő időt kivéve a gondozása alá rendelt útvonalon tartózkodni és ott dolgozni; - az útvonalra kiszállított födanyaghalmokat épen tartani; - a födanyagot beágyazni, aképp azonban, hogy a rendes beágyazás mellett készlet maradjon; - az útpadkát, valamint árkokat évenként kétszer, tavasszal és ősszel minden gyomtól és törmeléktől megtisztítani, s év közben is a szükséghez képest tatarozni; - az esővíznek és hólének az útról való lefolyását biztosítani; - az úton keletkező keréknyomokat és gödröket behúzni s a födanyagtartalékból betölteni; 111