Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

Az úthálózat és a burkolatfajták fejlődése, a hálózat tenntartása

következtében a program ugyan idővel lelassult, de a 70-es évek végére mégis gyökeresen átalakult az egész Vas megyei országos közúthálózat. A helyi kavics felhasználása Régi hagyománya a Vas megyei útfenntartásnak és építésnek a helyi kavicsanyag felhasználása. Ezt a megye területén sokfelé előforduló anyagot korábban a földutak javításához, a makadámpályák fenntartásához használták. így 1967-ben 11 ezer köbméter bitumenes keveréket állítottak elő a kavicskitermelő helyekre telepített kisteljesítményű keverőgépekkel. Majd 1976-tól évi 100 ezer tonna eruptív útépítő kő szállítását sikerült megtakarítani azzal, hogy a pályaszélesítések szórt alapját sovány betonnal, az itatott makadámok egy részét pedig saját keverésű kavicsaszfalttal helyettesítették. 1980 óta a sárvári kavicsbányában egy C—25 típusú keverőgép áll. Ott a helyben termelt kavicsot megzúzva, tört kaviccsal készülnek a fenntartási burkolaterősítés anyagai. Az Egyházashollóson 1981-ben megnyitott kavicsbányában egy folyamatos üzemű keverőgép működik, törő- és osztályozóberendezéssel. Ez a telep emulziós hidegaszfaltok, valamint cement- és pernyebetonok gyártására alkalmas. A pernyebetont — eleinte még csak kísérletképpen — útalapok és szélesítések építésére vezette be az Igazgatóság. A pernyeellátás nehézségeinek megszűnte után pedig ez lesz a burkolaterősítések egyik fő alapanyaga is. Utmenti növényzet Az országos utak mentén még 1948—5Ö-ben, a fatömegtermelést szolgáló pap ír fa-program keretében kezdtek nyárfasorokat telepíteni. De külföldi példák nyomán ezt a módszert a hatvanas évek második felében a tájfásítás váltotta fel. Legszebben a 84. sz. főút sikerült, ahol összesen 40 km hosszban, a veszprémi és Győr-soproni megyehatárok között összefüggően, változatos, ligetes növényzetet telepítettek a lelkes közúti és erdész munkatársak. A lombhullató fák, nyírekkel tarkított örökzöldek, évszakonként változó színű cserjék szép látványa élményt, felüdülést nyújt az autósoknak. A hóveszélyes területeken 1955 után hóvédő erdősávokat is telepítettek, összesen 13,3 km hosszban. Ezek nagyobb része jól látja el feladatát, de a téli forgalom nagyobb biztonsága kedvéért a hóeltakarí98