Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

A két világháború között

pályák fenntartásának költségei egyébként is ötödrészét tették ki a bitumenes pályákénak. Ez a nagyszabású útépítés több nagy műtárgy megépítését is szükségessé tette. Karakónál két, 12,8 és 16,1 m nyílású kéttámaszú híd, Vasváron 3 nyílású 38,6 m nyílású vasúti felüljáró, a Rábán és árterületén öt híd, ezek között két vonóvasas vasbeton ívhíd, Horvátnádaljánál 2x25 m nyílású vasbeton gerendahíd, Rátóton 4 nyílású 63,7 m hosszú, folytatólagos vasbeton gerenda szerkezettel vasúti felüljáró épült. E hidak nagy része átvészelte a II. világháborút is, és átépítésük éppen napjainkban vált időszerűvé. A rátóti felüljáró létesítése során lépett közbe — talán utoljára — a feudális erők befolyása. Az út Körmend—országhatári szakaszának tervezésekor a tervező Gasztony község határában vasúti felüljáró építését irányozta elő olyan helyen, ahol a vasút alacsony bevágásban vezetett és a merőlegeshez közel álló keresztezési szög volt kialakítható. A keresztezéstől nyugat felé új nyomon vezetett volna az út, részben a helyi nagybirtoknak egy alagcsövezett szántóterületén át. Ez ellen lépett közbe az uradalom, úgy, hogy az utat a meglevő nyomon kellett tovább vezetni, a felüljáró pedig Rátót belterületén épült meg, 26°-os szöggel keresztezve a vasútvonalat. Ezért a vasbeton szerkezet hossza 70 m lett, igen komplikált szerkezeti megoldással. A vasútállomást és két lakóházat le kellett bontani, új állomásépületet kellett építeni. A vágányok feletti űrszelvény magassága miatt a kétoldali feljárókkal 500 m hosszú lett az egész építmény. A feljárókhoz igen sok töltésanyagra volt szükség, amit végül is arról az alagcsövezett területről kellett kitermelni, melynek igénybevétele ellen a tervezéskor a birtokos minden eszköz igénybevételével fellépett. A burkolatnemek fejlődése Az 1938—40-től az országhoz visszacsatolt területek úthálózatának nagyarányú felújítása kötötte le 1944-ig a tárca hiteleit. Ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy a 8. sz. út kiépítése után jelentős útépítés nem volt a megyében. A két világháború között az állami és törvényhatósági utakon végrehajtott útépítések és fenntartási munkák során a teljes úthálózaton mégis a következő burkolattípusok épültek meg. kockakő 0,9, kiskocka 8,6, terméskő 0,8, beton 78,9, öntött aszfalt 2,0, aszfalt szón' es y,9, vízzel kötött makadám 497,9, összesen tehát 599 km. Eközben megszűnt 123,3 km gödörkavicsos útpálya és 12,1 km földút. 69