Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

A két világháború között

ki, kézi szóróberendezéssel. így mintegy 20 évvel előzték meg a portalanítási eljárás országos elterjedését. A motorizáció megindulása Az infláció leküzdése, a konszolidáció után, egyre nagyobb ütemben indult meg a gépjárműforgalom, ami az úthálózattal szemben új követelményeket támasztott. A gépjárműforgalom hatásának felmérését szolgálta a harmadik, 1927—28. évi országos forgalomszámlálás. Ennek adatai alapján történt 1934-ben az országos főközlekedési hálózat kijelölése. Elsőrendű követelmény volt a később E5-ként szereplő, az Európa úthálózatba 1930-ban felvett London-Calais-Köln-Wien— BudapestSzeged— Beograd—Istambul út átvezetése Magyarország területén. Az országos figyelmet ennek kiépítése vonta magára. Emellett az automobilizmus érdekében még az úgynevezett Balatoni Körút is előtérbe került. Ezek az utak és a Budapest—győri útvonal 1929-től kezdve már modern technológiával épültek. A forgalomszámlálás azt is igazolta, hogy Vas megye közúti forgalmát, amit korábban a vasúthálózat kiépítése lefékezett, a békeszerző

1 dés következtében újabb kedvezőtlen hatás érte, a korábban szervesen kiépült hálózat megcsonkulása és a határmenti gazdasági visszaesés következtében. Az ország kiépített úthálózatának 5%-át képezte a megyei úthálózat, amellett az országos átlagos forgalmi terhelésnek csupán 3,8%-át viselte. Az 1932-ben bekövetkezett világgazdasági válság korlátozta az útépítési- és fenntartási tevékenységet is. Az ezekre fordítható költségvetési tételek évről évre csökkentek, ami a megyében tervezett építések megindulását késleltette. A 8. számú út építése Ezzel magyarázható, hogy országos jelentőségű útépítésre, a 8. számú Székesfehérvár—gráci főközlekedési út Veszprém-országhatári szakaszának kiépítésére csak 1936—37-ben került sor. Volt a kiépítésnek politikai indítéka is: az akkori kormányzat olasz külpolitikai kapcsolata. A megye területén, kisebb szakaszoktól eltekintve, 6,0 m széles, 13 cm vastag beton útpálya épült, fagyvédő kavicsrétegen. A munka akkor jórészt teljesen gépesített, ezért igen gazdaságos volt. A beton68