Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)
Az úthálózat és a közúti közlekedés fejlődése a Szabadságharcig
sen Kisfaludy János Feő Szolga Bíró, Tóth Károly al Tiszti Ügyész és Hégtdűs Sándor első Földmérő Urakra bizatik, hogy Morácz felé vezetendő ezen útnak egész folyamatját, és kiterjedését kijelelni, felvenni, a Morácziakat az eránt, hogy ezen útban eső földjeikért kiki minő megtéréttést kíván, kihallgatni a megkívánt hidakat és az azokra szükséges fák mennyiségét fel jelelni és mindezek eránt a Vármegyét tudósítani el ne mulasszák." — „Gróf Batthyány Károly kérelmére a Vármegyének meghagyatik, hogy a Csákányi Vám útnak elkerülésével másfelé vezettendő új útnak tsináltatásától a Helytartó Tanátstól e részben nyerendő utasítás bé érkezéséig hagyjon fel. A kérdésben vett új útnak valóságos kimetszése és elkészítése a legutolszori, vagyis ápr. 26-án tartott közönséges Gyűlésnek 771 számú Végzése szerént még amúgy elrendelve nem lévén, hanem egy Kiküldőttségre csak a Morácziaknál az ezen útban esendő földjük eránt való meghalgaitatása bizattatván valamint azon Kiküldőttségnek a reá bizattakban való eljárásrul a Tudósíttása úgy a N.M.H. T.-nak (Nagyméltóságú Helytartó Tanács) is a fentebb emiétett Kegyelmes páran tsolat szerént érkezendő kegyes intézete bé fognak várattatni." A Közgyűlés ezért a főszolgabírót arra utasította, hogy az új hidak megépítéséig, a régi hidak járhatóságát biztosítsa. Az uradalom fellebbezett a tervezett útáthelyezés ellen, a Helytartó Tanács erre le is állította az építkezést, hosszabb huzavona után a Helytartó Tanács végül mégis hozzájárult az építkezéshez. Nemzetközi kereskedelem A Bécs—Kanizsa—Pécs—Belgrád útvonalon Törökország irányában még a hódoltság idején indult meg, s később fellendült a nemzetközi kereskedelem. Ezt a császári hatóságok minden eszközzel támogatták. Ennek tett eleget a közgyűlés is 181 l-ben.,,Megparancsoltatik, hogy amennyire azon út, melyen Törökországból hozandó portékák Eszékről, Pétsnek és Nagy Kanizsának vitetni szoktak, még ezen megyében tökélletes állapotban nem volna, az kiküldendő Föld Mérője által megvizsgáltatván, minő karba tételéről, annak javéttatására kívántató szükségesekről tudósítását minél előbb megtegye." Ugyanakkor utasították a Vármegyét, hogy gondoskodjon erős lovakról, szekerekről, hogy a behozott portékákat az egész úton tovább lehessen szállítani. Amíg az áruk továbbítása nem szervezhető meg, megfelelő magazinokról gondoskodjon beraktározás céljaira. Gondja volt a vármegyének a belföldi gabonaszállítás is, már 1808ban. „Budáról Körmendig hordattandó 3258 köböl gabonának vagy Gratialis lisztnek úgy 3446 köböl zabnak Kanizsáig leendő hasonló hor52