Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)
Az úthálózat és a közúti közlekedés fejlődése a Szabadságharcig
költségükre fogja megjavíttatni a hidakat. így is történt, s a vármegye a privilégiumot 1821. január 10-én visszavette. Szigorral kellett eljárni Kőszeg városa ellen is, 1812. jünius 30-án. „A gyűlésen jelen levő több érdemes tagoknak egyenlő jelentéséből megvalósbdott az, hogy a Szabad Királyi Város Keőszög határjain keresztül menő Posta s Ország utakat gondatlanul tatarozván, azok igen rossz karban helyeztetve volnának, Nagy Zsigmond Járásbeli Szolga Bíró úrnak meghagyatik, hogy a megnevezett várost a vámbeli jövedelemnek elvesztése alatt az utaknak jobb sorsban leendő hozása végett Bírói képpen meginteni el ne mulassza." 1820-ban baj volt az Ostffyasszonyfai vámúton levő hidakkal is. ,,Bejelentvén, hogy az Ostffyasszonyfai vámúton levő hidak rosszak, Szalay János földmérő úrnak meghagyatik, hogy azokat mentől hamarabb megvizsgálja, a szükséges fákat Kisfaludy János Sz. Bíró úrral egyetértvén meghordatni el ne mulassza." Hozassák rendbe az utakat és hidakat, jelentsék ezek megtörténtét. Végül is a mulasztó Barta István helyett Vörös István táblabírót bízták meg a hidak további gondozásával, az uradalom költségére. A megszüntetett harmincad hivatal helyett Polancon, Radafalván és Pinkafőn szerveztek vámhivatalokat, s ezek mellett még hét határszéli vám működött a vármegye területén. A korábbi útkényszert ezek az intézkedések lényegében feloldották. Postavonalak A XVII. században a vármegye kezelésében levő utakon közlekedtek a pozsonyi főpostamester hatáskörébe tartozó postajáratok. A postaszolgálat osztrák jellegű volt, a Sopronból Mosón, öttevény, Óvár, Kőszeg, Körmend és Sárvár felé menő posták mesterei az Alsó Ausztriai Helytartóságtól kapták illetményeiket. A Bécsből Nagykanizsán át Pécs és Eszék, valamint Zágráb felé kialakuló fő útvonalakon a katonai és kereskedelmi levelezés érdekében postajárat indult még 1695-ben Sopron—Nagybajom—Kőszeg—Szombathely—Körmend, illetve Körmend—Kutas—Lendva—Csáktornya—Belovár—Zágráb között. A XVIII. században a Szatmári béke után a súlyos gazdasági válságot fokozatos feloldódás, majd lassú fellendülés váltotta fel. Ez azt eredményezte, hogy a kormányzati levelezés mellett a közigazgatási és magánlevelezés került túlsúlyba, majd fellendült a személyek utazása is. 1720-ban a Bécsből künduló hét rendszeres postavonal közül a Sopron -Szombathely —Kanizsa—Eszék-Pétervárad —Belgrád —Konstantinápoly közti nemzetközi járat haladt át vasi területen. A postát 1722-ben 40