Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

Az úthálózat és a közúti közlekedés fejlődése a Szabadságharcig

AZ ÚTHÁLÓZAT ÉS A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE A SZABADSÁGHARCIG A szentgotthárdi csatát, majd a szultán 1683. évi Bécs alatti vereségét, végül a Buda visszafoglalását követő időszakban végre sor kerülhetett a megyei közigazgatás megszervezésére is. Fellélegezhettek a vasiak, az állandó török veszély megszűnt. De itt maradtak a császári zsoldos seregek! A megye ismételten kérte ezek elvezénylését, mindhiába. Hosszú idő telt el, mikorra végre ezek is elvonultak. Az utak igazgatása A közigazgatás megszervezésében az útügy is szerepet kapott. A vármegyét ismét hat járásra osztották: Kőszegi, Németújvári, Tótsági, Körmendi, Szombathelyi és Kemenesaljái járásokra. Az egykori latinos helyesírással: Processus Kőszegiensis, Németújváriensis, Novus Körmendiensis, Tótságiensis, Novus Sabariensis és Kemenesaliensis. A vármegye élén álló alispán hatáskörébe utalták az utakkal, hidakkal kapcsolatos intézkedéseket is. Ennek költségét a vármegye részben vámjövedelmeiből fedezte. A középkor óta érvényben levő királyi harmincad vám szedését, s az ezt végző harmincad-hivatalt 1715-ben megszüntették. A járásokban egy-egy főszolgabíró vagy szolgabíró irányította az utak, hidak építését és fenntartását is. Mellettük víz- és útfelügyelők, a későbbi útbiztosok működtek. A megye központjában a Vármegyei Földmérő intézte a műszaki ügyeket. Ezek a földmérők csupán geodéziai képesítésűek voltak, feladatuk is elsősorban ilyen volt. 1720-tól kezdve kirendelt katonai és polgári mérnökök foglalkoztak az utakkal egyes megyékben. Vas megyében ilyenek nem működtek. Egy 1772ben kiadott királyi rendelet értelmében pedig a vármegyékben útfelügyelőül mérnököt kellett alkalmazni. Vármegyei közgyűlések A vármegyének, az ország törvényei értelmében önkormányzata volt. Az önkormányzat a megyei közgyűléseken gyakorolta ezt a jogát, ahol a Karok és Rendek üléseztek, rendszeresen havonként. Ekkor tárgyalták meg az ország nádorától, a kezdetben Pozsonyban, majd II. József 35