Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

Az ország és Vas vármegye közlekedési viszonyai az államalapítástól a szentgotthárdi csatáig

Az Eszéktől a Dráva mentén Kanizsa felé vezető útvonal homokos, majd az Alpokalja kavicsos terepe alkalmas felvonulási út volt Bécs irányában. A vasi terület tehát rövid időszakoktól eltekintve a hadak útja volt a középkorban és a török támadások idejében is. Az egymást követő hadjáratok katonai mozgásait a meglevő és az évszakok során jórészt mindig járható utak tették lehetővé, az ott élőknek sok szenvedést okozva. Futárok, postaszolgálat A hadjáratok kívánták meg a gyors és jó hírszolgálatot. Ezt futárok — cursor — látták el már az árpádok alatt. A szolgálat III. Béla idejében megváltozott, mikor a közigazgatásban bevezették az írásbeliséget. Ettől fogva már leveleket vittek a lovas futárok. Megnövekedett a futárok száma, lóváltó állomásokat telepítettek számukra. Az igények mind gyorsabb növekedése tette szükségessé a rendszeres postaszolgálat megszervezését, ami végül a postakocsi járatok megindításához vezetett. A XVI. század elejétől Buda elestéig már magánvállalkozású kocsijáratok működtek a Buda — Bécs vonalon. II. Ferdinánd Paar Kristóf bárónak adományozta a főpostamesterséget, örökös hűbérként. Ez a Habsburg posta indította meg a megye területén keresztül 1554-ben a Bécs — körmendi, majd 1568-ban a Bécs — kanizsai postajáratokat. A hódoltság időszaka A török hódoltság alatt az ország fő közlekedési útvonalai jórészt megbénultak. Megszűnt a Dunán a tranzit hajózás és a folyó menti utak forgalma is. Némiképp ennek pótlására a Dunántúl nyugati része felől a Bécs—Sopron—Kanizsa—Pécs—belgrádi főútvonal alakult ki, amit a Habsburgok a török kiűzése után másfél századig még továbbra is fenntartottak, így a Sopron—Szombathely—kanizsai és a Körmend—varaséi útvonalak forgalma ismét felfejlődött. Ezzel párhuzamosan a megye a királyi Magyarország életében sajátos szerephez jutott. Katonai fontosságát a török közelléte, mindenekelőtt a kanizsai török erők elleni küzdelem adta. Muraszombattól Sárvárig végvidék alakult ki, több kisebb erőddel. Emellett azonban politikai, gazdasági, és kulturális központtá is vált, amit a Zrínyiek, Wesselényiek, Thurzók neve fémjelez. Buda után Sárváron nyomtattak először magyar szöveget. 33