Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes
Források és megjegyzések
FORRÁSOK ES MEGJEGYZÉSEK Római kori utak és hidak Székesfehérváron és környékén 1 Fitz Jenő: A római kor Fejér megyében. Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig 4. (Szfvár. 1970) 185(29); 177(21) - 178(22) o. 2 Pannónia Hungarica Antiqua (Bp. 1995) 78. o. Fitz Jenő: A római kor Fejér megyében. Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig 4. (Szfvár. 1970) 182(26) - 187(31) o. 4 Veszprém megyei közutak története (Veszprém 1990) 12. o. dr. Finály Gábor térképe - Római utak a Dunán túl. 5 Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke (Szfvár. 1997) 8. o. 6 Pannónia régészeti Kézikönyve (Bp. 1990) 122. o. 7 A térképen a feltételezett vízviszonyokat az I. katonai felvétel figyelembevételével ábrázoltuk. A királyi székváros útjai és hidjai (970-1301) s Györffy György: Székesfehérvár feltűnése a történelmi forrásokban. Székesfehérvár Évszázadai 1. (Szfvár 1967) 21. o. szerint Noé hegyenek semmi köze nincs a Árpád fejedelem szálláshelyéhez. l| Csorba Csaba: „Árpád jőve magyar néppel" (Bp. 1996) 78. o. 10 Fitz Jenő: Székesfehérvár (Bp. 1957) 6. o. 11 Kralovánszki Alán: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. Székesfehérvár évszázadai 1. (Szfvár. 1967) 15. o. 12 dr Kralovánszki Alán: Az ezeréves Székesfehérvár korai története. (Élet és Tudomány 1972:33) 1556-1557. o. 13 Catalogus fontium...Franciscus Gombos MII. (Bp. 1937-38) I. k. 845. o. 14 Györffy György: Az Árpád4íori Magyarország történeti földrajza (Bp. 1981) 322; 340; 341; 349; 385; 415. o. 15 Glaser Lajos: Dunántúl legfőbb útvonalai a középkorban. Veszprém megyei közutak története (Veszprém 1990) 22. o. Glaser szerint a megye legfontosabb útjai Fehérvártól indulva a középkorban a győri, az esztergomi (a tatárjárás előtt), a Budai, a seregélyesi (dunaföldvári), a Baranyavár felé vezető, és a veszprémi (a Sárvíz alatti nyomvonalon). "' A budai út középkori nyomvonala az I. katonai felmérésen még látható. 17 Glaser Lajos a Baranyavár felé vezető Hadutat. nem a szekszárdi (mai 63. sz.), hanem a seregélyesi (mai 62. sz.-6228 j.) út vonalán feltételezi. 18 Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke (Szfvár. 1997) 140. o. 19 Veszprém megyei közutak története (Veszprém 1990) 13., 19., 21. o. 20 Emlékek az Árpád-korból (Bp. 1996) 102. o. 21 Siklósi Gyula: Adattár Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről (Szfvár. 1990) 17, 19. o. 22 A vár legkorábbi alaprajza az 1601. évi katonai felmérés. A várat és a körülötte lévő árok szélességét ez alapján, a külvárosok alakját és a mocsarak kiterjedését az 1689. évi La Vergne helyszínrajz alapján határoztuk meg. 23 Csorba Csaba: Árpád örökében (Bp. 1996) 80. o. 24 Dr. Kralovánszki Alán: Az ezeréves Székesfehérvár (Természet Világa 1972) 340. o. 25 Veress D. Csaba - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. (Bp. 1990) 221.; 226. o. 26 Veress D. Csaba - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. (Bp. 1990) 18. o. 27 Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke (Szfvár. 1997) 15. o. 2S Siklósi Gyula: Adattár Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről (Szfvár. 1990) 22.; 9. o. Székesfehérvár késő középkorának útjai és hidjai (1301-1543) 2 " Fitz Jenő: A középkori Székesfehérvár (Szfvár. 1956) 11. o. 111 Gerő L.:Magyarországi várépítészet (Bp. 1955 ) 291. 31 Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája. Székesfehérvár Évszázadai 2. (Szfvár. 1972) 211-212. o. 12 Veress D. Csaba - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. (Bp. 1990) 227; 229; 128. o. 33 Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája. Székesfehérvár Évszázadai 2. (Szfvár. 1972) 207. o. 34 Siklósi Gyula: Adattár Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről (Szfvár. 1990) 29. o. 35 A kapuk és hidak mai helyazonosítása a La Vergne hadmérnök és Wüsztinger József térképeinek azonos méretarányúra nagyítása és összehasonlítása alapján történt. 34 Veress D. Csaba - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. (Bp. 1990) 111. o. 37 Lébényi Pál: Székesfehérvár 972-1972 (Szfvár. 1972) 14. o. 38 Fitz Jenő: Székesfehérvár és környéke (Szfvár. 1997) 16. o. 39 Veress D. Csaba -Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. (Bp. 1990) 35. o. Utak és hidak a török korban (1543-1688) 40 Kopátsy Sándor: Van kiút! (Bp. 1995) 11, 12. o. 41 Siklósi Gyula: Adattár Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről (Szfvár. 1990) 29. o. 42 Fekete Lajos - Káldy Nagy Gyula: Budai török számadás könyvek (Bp. 1962) 422 43 Takáts Sándor: Rajzok a török világból II. kötet (Bp. 1915) 173. o. 44 Veress D. Csaba - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. Bp. 1990 130. o. 45 Siklósi Gyula: A török hódoltság emlékei Székesfehérvárott; Fejér megyei történeti évkönyv 19. Szfv. 1989. 27., 29. 4,1 Siklósi Gyula: A középkori Székesfehérvár. A legutóbbi tíz év ásatási eredményei. Bp. 1987. 26. 47 Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája; Székesfehérvár Évszázadai 2. (Szfvár. 1972) 207. o. 48 A megadott hídhosszak az 1689 évi La Vergne hadmérnök által készített helyszínrajzról és keresztmetszetekről méréssel levett értékek. 4 ' J Siklósi Gyula: Adattár Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről (Szfvár. 1990) 34.o. 511 Veress D. Csaba-Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. (Bp. 1990) 246-247. o. 51 Siklósi Gyula: Adattár Székesfehérvár középkori és törökkori építészetéről (Szfvár. 1990) 30. o. 52 Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története I. (Szfvár. 1993) 173. o. A török kor utáni évtizedek útjai és hidjai (1688-1711) 53 Kovács Péter - Szelényi Károly: A barokk Székesfehérvárott (Szfvár. 1992-93) 5. o. 54 Veress D. Csaba - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, a királyok városa. (Bp. 1990) 187. o. A Fehérvár környéki mocsaras területek vízszintjét a Fehérvárcsurgó és Pátka határában lévő vízi gátakkal lehetett szabályozni. Ezt használták ki a város visszavételekor. 61
