Székesfehérvár útjai és hídjai (Székesfehérvár, 1997): Juhászné Viniczai Ágnes

Római kori utak és hidak Székesfehérváron és környékén

ROMAI KORI UTAK ES HIDAK SZÉKESFEHÉRVÁRON ES KORNYÉKEN A Gorsium felől Székesfehérváron áthaladó út a Sárvíz és az Aszalvölgyi árok által képzett mocsarak között vezethetett át, majd a Gaja- (Celény-)patak mocsarainak keleti oldalán folytatódhatott a mai Móri út vonalán. A Zichy ligetről való leletek alapján, kb. a mai Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. területén, az ókorban kisebb útmenti állomás működhetett, ami talán a lóváltást biztosította.

3 Székesfehérvár ókori településétől nem messze két olyan útvonal vezetett amiket az Itinerarium Antonini (az egyes utakat a vonalukba eső helységekkel és a köztük levő távolságadatokkal leíró útikönyv) is említ:

6 1. Aquincum - Sopianae (III-V számozású) és a Brigetio-Sopianae (IIVI számozású) főutak Kisfaludtól Gorsiumig tartó közös nyomvonala a településtől délkeletre 4 kilométerre, 2. Aquincum - Savaria főút Florianán (Csákváron) át Székesfehérvártól északra 16 kilométerre vezetett. Pannónia útjainak kiépítettsége A római kori utak pályaszerkezete, szélessége nem volt egységes. Az utak kiépítése, kikövezése, hidak építése fokozatosan készült, az egész területre kiterjedően talán nem is fejeződött be. A megye területén legjobban a limes út volt kiépítve (Matricánál 85-90 cm vastagságban volt alapozva), de ezt is csak a II. században kezdték kővel burkolni. A többi út afféle nyári út volt sódertöltéssel, vagy anélkül/

1 Gorsiumból (Herculiából) induló útirányok Északi kapun keresztül: I. Arrabona (Győr) felé az út Székesfehérváron és Osonesen (Fehérvárcsurgó - Bodajk közötti településen) át vezetett, erről az útról Brigetio (Ószőny) felé is volt elágazás.

3 II. Brigetio (Ószőny) felé a főút Börgöndpusztán át Kisfaludig közös vonalon haladhatott az Aquinqumi főúttal. Ezután feltételezhetően Pátka határán át Floriana (Csákvár) felé fordult. 3 III. Aquincum (Óbuda) felé az út a közös szakasz után a Velencei-tó északi partján, Pákozd - Sukoró - Velencén át haladt.

3 A keleti kapun keresztül: IV Duna menti castrumokhoz: Vetus Salinával (Adony) biztosan, Intercisával (Dunaújváros-Dunapentele) valószínű volt az összeköttetés. Ezeknek az utaknak a határvédelem és limes út kiépítésekor is már fontos szerepe lehetett.

3 A keleti vagy déli kapun keresztül: V. Sophianae (Pécs) felé az út a Sárvíz keleti oldalán haladt. A főút létezését Sárkeresztúrnál légi felvételek is megerősítik.

1 A nyugati kaputól a Sárvíz átkelőjén át közös útszakasszal 3 út is indult: VI. Sopianae felé a Sárvíz nyugati oldalán, a Sárvízi átkelés után délre fordulva.

3 VII. Az Itáliába vezető út Enyingen át a Balaton déli partján haladt, majd csatlakozott a „Borostyán útba", mely Aquileába, Itáliába vezetett.

3 VIII. Sárkeszi felé a feltételezett út Szabadbattyánt és Úrhidát érintve haladt, majd a Balaton északi partján lévő települcsek, Baláca és Savaria (Szombethely) felé is elvezethetett.

4 Gorsium (Herculia) római-kori útcsomópontja a mai úthálózati térképen (M= 1:150.000), a feltételezett vízviszonyok ábrázolásával.

7 (A térképen feltűntetett nyomvonalak a hivatkozott fonások alapján valószínűsíthetők. Pontos helyüket régészeti feltárások bizonyíthatják.)