Karoliny Márton: Somogyi utak (Kaposvár, 1975)
A Kaposvári KPM Közúti Kirendeltség ezt a feladatát a házilagos fenntartási munkák egyidejű ellátásával nemcsak Somogyiban, hanem Zala területén 425, Tolna területén 344, Fejér megyében 78 és Veszprémben 29, összesen 2379 'km-es úthálózaton teljesítette. A KPM közúti 'kirendeltség 1958. április 1 —ig működött, ettől kezdve a Kaposvári Közúti Igazgatóság látja el a hatósági és építtetői feladatokat, valamint az úthálózat fenntartásának házilagos munkakörét. A Közúti Igazgatóság az országos, állami kezelésben levő úthálózat gondozója. A tanácsi kezelésben levő utak hatósági tevékenységét a Somogy megyei Tanács V. B. építési és közlekedési osztálya látja el. E hálózat fenntartásáról a Tanácsi Útfal ügyelet gondoskodik. A Közúti Igazgatóság megszervezése tette szükségessé az igazgatóság és a Kaposvári Közúti Építő Vállalat közös székházának megépítését 1956-58 között, a Szántó Imre utca 19. sz. telken. A székház megvalósulása mellett jelentős munkák történtek a kaposvári központi géptelep kialakítása érdekében. A Gorkij utcai telep jelenleg úgy van ellátva gépszínekkel, javítóműhelyekkel, garázsokkal, munkagépekkel, hogy az összesen 204 darab motoros jármű és gép fenntartásával kapcsolatos I. és II. szemlék ellátása mellett fődarab-cserékre is alkalmas. A téli útfenntartás gépegységeinek üzemeléséhez szükséges feltételek biztosítva vannak. Mégis, a várható fejlődést figyelembe véve, a gépjavító iműhely és a szociális berendezések bővítésére, korszerűsítésére van szükség. A korábbi útmesterségek, illetve a jelenlegi üzemmérnökségek telepei Kaposváron, Nagyatádon, Fonyódon és Szántódon vannak, fokozatosan kifejlesztett, korszerű szinten. A kaposvári üzemmérnökségi telep kiépítése jelenleg folyamatban van. Rendelkezésre áll emellett Marcaliban egy útfenntartási telep, továbbá Marcaliban, Botéban, Csurgón és Karódon egy-egy állandó fenntartási igényeket kielégítő aszfaltkeverő-telep a szükséges elektromos energia, közúti és vasúti kapcsolatokkal. Ezeken a telepeken a szociális berendezések továbbfejlesztése még nagyon kívánatos. Nagyméretű aszfaltkeverő telep van az igazgatóság tulajdonában Kaposváron, magas színvonalú berendezésekkel. A telepen a Közúti Építő Vállalat üzemelteti jelenleg Te ltomat rendszerű berendezését. A telep keverő kapacitáisának fejlesztése folyamatba'n van. A felszabadulást követően beindított útfenntartási tevékenység napjainkig történt fejlődését négy jellemző időszakra lehet bontani. 1945-49. években a fenntartási munkát szakaszbeosztású útőrök végezték, lényegében teljesen kézi munkával. Az ismét üzembe állított úthengereket öszszevont útőri személyzet szolgálta .ki. A gréderek a padkák rendezését és a padkák karbantartását látták el. 1950-54. években a Kaposvári Útfenntartó Vállalat brigád rendszerben foglalkoztatta az útőröket, több 'körzetvezető irányításával. E rendszer előnyei mellett súlyosan terhelte a munkásokat a lakosúikról a munkahelyre ésviszsza megtett 10—20 ikm-es út, amit kerékpárral tudtak csak teljesíteni. Hátrányos volt az utak fenntartására az a 'körülmény, hogy a vállalat felszereléseit és az útőrök munkájának egy részét nem az állami úthálózatot szolgáló építésekre volt kénytelen felhasználni. A megindult, egyre sűrűbb autó és tehergépkocsi forgalom okozta talaj rezgések kiváltották a makadám pályák „létrásodását". A keletkezett keresztirányú bordák megszüntetése képezte a ímakadámpályák fenntartásának java részét. Ez már részben gépesítéssel történt, a gréderek munkába állításával. A jelenség megszűnését később a imakadámfelületek fokozatos bitumenes bevonása, a portalanítás hozta meg. 1955—58. között az útőrök ismét egyéni szakaszokat 'kezeltek, mégis körzeti beosztással, útmesterek irányítása mellett. A fenntartási munkák gépesítését a fokozatosan beállított kerti kistroktorokkal kezdték meg, ezek elsősorban kátyúzó anyag és föld szállítására váltak be. A gépesítés jelentősen a Közúti üzemi Vállalat szervezésében fejlődött, elsősorban a bitumenes technológiákkal lkapösolatban. Ekkor kezdődött meg a hígított : bitumenek alkalmazása és ezek tárolására alkalmas ciszterna hálózat kiépítése. 1958-tól kezdődően az útőri szervezet kisgépesített brigádokban dolgozott, ami az útőrök átképzését tette szükségessé 'mind a gépkezelés, mind a bitumenes fenntartás alkalmazása szempontjából. Az útőrök 1962-ben 12, majd 1965-re 35 útőri brigádban dolgoztak, külön kiképzett brigádvezetőkkel. Ezeket az éveket a hidegen beépíthető, előkevert a'sztfalt anyaggal történő 'kátyúzás mellett, HB—0 jelű bitumennel végzett portalanítás megkezdése és igen gyors kifejlesztése jellemzi. A vizes makadámpályák ugyanis csak legfeljebb naponkénti 300-400 személygépkocsi egység forgalmi megterhelést bírtak el. A hígított bitumenes portalanítással a pályák 700— 800 személygépkocsit 'kitevő forgalmi terhelés szárnára váltak alkalmassá. A következő lépést a középgépesítés hozta, a szóróanyag szállítására, felrakására alkalmas járművek és gépek, mezőgazdasági traktorok beállításával, mert eb21