Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)

KAPCSOLAT A KIVITELEZŐ VÁLLALATOKKAL Az Igazgatóság részére az Aszfaltűtépítő-, a Betonútépítő-, a Hídépítő-, és a Pest megyei Közúti Építő Vállalat végez munkát. Időnként kisebb munkákra a Megyei Tanács VB felügyelete alá tartozó Út- és Hídépítő Vállalat, és elvétve a Monori Állami Gazdaság építő részlege is kisebb munkák végzésére megbízást kap. Megyei vonatkozásban külön kell foglalkozni az 1950. évben alakult Útfenntartó Nemzeti Vállalat szervezésével. Az útfenntartó vállalatok tulajdonképpen — ahogyan az elnevezésük is igazolja — az utak fenntartási munkáinak végzése céljából alakultak, amit mi sem bizonyít jobban mint az a tény, hogy addig az államépítészeti hivatalok állományában lévő és a fenntartási munkát végző útőrök az Útfenntartó Nemzeti Vállalatok állományába kerültek. Ezzel megszűntek a régi útőri szakaszbeosztások és az útőrök mint útfenntartó munkások brigád-rendszerben, teljesítménybérben dolgoztak, a korábbi havi bérezésük helyett. Végeztek hideg és meleg kátyúzási munkát m

2-ben vagy m

3-ben elszámolva, de az utak állapota nem javult. Például száraz kátyúzási munkákat az útpadkákon elhelyezett prizmákból végezték, ezek a prizmák az utak állapotának megfelelően egymástól 50—100 m-re voltak. Az útőrök míg havi bérben dolgoztak, 20—50 m-re is eltolták az anyagot, azonban teljesítménybérezésnél ezt nem tették, mivel keresetük rovására ment volna. így a fenntartási anyagot a prizmák közelében elterítették, a m

3 teljesítés megvolt, de a prizmáktól távolabb eső kátyúk megmaradtak. Ezen az állapoton javított akisgépesítés (fürgék) bevezetése. Az anyagoknak a talicskákkal végzett szállítása megszűnt, és az ilyen szállításokat már a kisgépek végezték. Az Útfenntartó Vállalat működésének kritikájához hozzátartozik, hogy a fenntartási munkák jó része reálisan nem volt normázható, így a teljesítmények mérése nem lehetett helytálló. Erőszakolt volt a munkafajták minden áron normázása. „Makadámpálya fedése útiporral, 2-3-4 mm vastagságban"! Az idő előrehaladásával folyamatosan bővült a vállalat tevékenysége, mindinkább nagyobb és nagyobb feladatot, építési munkákat végeztek külső szerveknek is. A vállalat részére nagyobb jövedelmet jelentettek az építési munkák, ezek azonban a fenntartási munkák rovására készültek. Az 1958. évben a közúti igazgatóságok megalakulásakor az útőrök visszakerültek az igazgatóságok állományába, míg a vállalatok Közúti Üzemi Vállalat név alatt működtek tovább, de már rendszeres fenntartási munkákkal nem is foglalkoztak. Mivel a pesti vállalat, de a többi vállalat sem azt a tevékenységet töltötte be amiért létesült, a pesti vállalatot a Gazdasági Bizottság 1964. jan. 1-ihatálylyal megszüntette (10240/1963. G. B. határozat) és beolvasztotta az Aszfaltútépítő Vállalatba. Ennek az lett az eredménye, hogy a megye területén szükséges kisebb építési és korszerűsítési munkákra nem volt kivitelező vállalat. Ugyanis az Aszfaltútépítő, valamint a Betonútépítő - tehát a nagyobb vállalatok — a szükséges kisebb munkákat nem vállalták, tehát a megye területéről hiányzott a megszüntetett vállalat. A Pest megye Tanácsa VB, valamint a Budapesti Közúti Igazgatóság kérelmére és javaslatára 1967. január 1-i hatállyal 673.965/1966. sz. KPM rendelettel megalakult a vállalat Pest megyei.Közúti Üzemi Vállalat elnevezéssel. Az 1968. év január 1-ével a Közúti Üzemi Vállalatok Közúti Építő Vállalat elnevezést kapták. A megalakulással együtt módosították a megszüntetéskor érvényben lévő alapítólevelet, így ennek alapján .a vállalat építési, korszerűsítési, általában mélyépítési munkákat is végezhet, aszfaltanyagokat állíthat elő, bedolgozással vagy anyageladással, általában mindazon munkákat végezheti mint a nagyobb építési vállalatok. Ez a vállalat végezte a megszűnt gödöllő-veresegyházi vasútvonal szállítási feladatát végző ún. vasútpótló út kivitelezését részben városias, részben külterületi kiképzésben, megfelelő minőségben. Jelenleg is végez fenntartási, szélesítési és burkolatmegerősítési munkákat a Közúti Igazgatóság részére, azonban újabban kapacitásának nagyrészét a mélyépítési és hídépítési munkák töltik ki. Az igazgatóság és a vállalat közötti kapcsolat jónak mondható. Munkái minőségének és gazdasági eredményeinek megfelelő szinten tartását fékezte a vezetés gyakori változása, ami ma már nyugvópontra jutott, és ez az eredményességben is tapasztalható. Aszfaltgyártásra megfelelő gépegységekkel rendelkezik (C 25 típusú aszfaltkeverő gépekkel). Felügyeleti hatósága a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Útépítési Tröszt.