Mészáros János: Pest megyei utak (Budapest, 1979)

gétől és az időjárástól függött. Ebben az időben a legtöbb országban, így hazánkban is az országutakon túlnyomórészben kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le, mert az utak rossz állapotuk miatt személyforgalomra alig voltak alkalmasak. A személyközlekedésben pedig nem is az utak állapota játszotta a fontosabb szerepet, hanem azok a rendi és rangi különbségek, melyek évszázadokkal ezelőtt az embereket foglalkoztatták. A kocsiba fogott lovak száma korlátozott jogot jelentett, s így a befogott lovak számából lehetett megállapítani, hogy a tulajdonos milyen rangú. Mindezek vonatkoztak Pest—Pilis—Solt-Kiskun vármegye területére is. Az úthálózat fenntartása robotmunkával történt. Ebben a korban egyébként a magyar útállapotok sem voltak rosszabbak mint az átlagos európai utak, mert máshol is hasonló rendszerrel építették és tartották fenn azokat. Kalocsa 1009-től érseki székhely és a tárgyalt korban fontos dunai kereskedőváros volt. Várát Róbert Károly építette. Pest megye műemlékeiben olvashatunk az ún. Kun útról, amely Alsónémedin, Bugyin át vitt a kun szállásokhoz. Ezt az utat egy 1386. évi oklevél „Via Kunuth"-nak nevezi. Említést tesz ez az írás a Budapakony-pótharaszt-kőrösi útról, melynek meghoszszabbítása Csongrád felé mutat, de feltehetően kapcsolata volt az ugi tiszai átkelőhellyel is. A forgalom növekedése miatt Zsigmond király 1410 körül állandó, részben cölöpökön, részben nagy hajókon fekvő hidat veretett a Dunán. Mátyás király (1458-1940) az egykori feljegyzések szerint az utak építése és fenntartása, valamint a folyókon való átkelési lehetőségek biztosítása iránt intézkedéseket tett, hogy állandó hadseregét a lehető leggyorsabban oda vethesse, ahol a szükség kívánta. Ezért jó utakat is építtetett. Mátyás korabali történelem emlékezik meg a Kormárom megyei Kocs községről, ahol a szekérgyártás korát meghaladó tökéletességgel folyt. A XIV. és XV. század úthálózata már erősen hasonlított a mai úthálózathoz. Az úthálózat kialakulását részben a földrajzi adottságok, részben a szomszédos országokkal kialakult gazdasági kapcsolatok és portikai érdekek befolyásolták. Magyarországon keresztül több kereskedelmi útvonal vezetett a szomszédos államokba. Ilyen út volt Budáról Bécsbe, Brünnbe és Prágába, Pestről Kassán át Breslauba, Pestről Szolnokon, Brassón át Romániába, Budáról Dunaföldváron át Eszékre. 19