Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

1975. április 1-én két üzemmérnökséget hoztak létre, Salgótarjánban és Balassagyarmaton. Személyi állományuk üzemmérnökség-vezető, annak helyettese, művezetők, adminisztratív dolgozók és 70—130 fizikai dolgozó. Ezek a szervezeti átalakulások tették lehetővé a gépek koncentrálását, hatékonyabb kihasználásukat. Egy-egy üzemmérnökséghez 460, illetve 500 km úthálózat tartozik. Technológiai téren 1971-ben a kátyúzási műveletet túlnyomórészt száraz anyaggal végezték. Ezután a bitumenes alápermetezéssel és száraz anyaggal történő kátyúzás következett, ezt váltotta fel és szorította ki a hidegaszfalttal történő kátyúzás. Jelentős változás történt az igazgatóság technikai felszerelésében, annak korszerűsítésében is. Új telephely épült Nógrádkövesden, bitumenlefejtő, -tároló és -melegítő telep, Rétságon raktár, kisebb műhely Salgótarjánban. Elkészült a salgótarjáni központi géptelep is. A gép- és járműállomány 1971 1974 (db) alakulása Személyszállító és személygépk. Tehergépjármű Homokszóró Hómaró Vontató Forgórakodó Földgyalu Úthenger Bitumenmelegítő Bitumenszóró Ütfestő gép UNIMOG Műhelygépkocsi összesen: 61 110 A IV. ötéves terv végére a 961,3 km úthálózat 88,8 %-a állandó burkolattal lett ellátva, ezen belül az itatott aszfalt 56,7 %-ra csökkent az 1971. évi 73,8 %-ról. A portalanított, vizes makadám aránya 11,2 %-os, ami az 1971. évihez viszonyítva 37,8 %-os csökkenést jelentett. Növekedett az átlagos burkolatszélesség. A régi 4,64 m-ről 5,14 m-re. A főúthálózaton a burkolatszélesség mindenütt meghaladta a forgalombiztonsági szempontból szükséges minimális 6 m-t. 1975-ben 0—5,9 m-ig szélességű út hossza 495,4 km (51,5 %) a 6 m-en felüli szélességű 465,6 km (48,5 %). 8 27 17 31 2 8 1 2 8 5 6 11 3 3 5 9 4 6 fi 5 — 1 — 1 1 1 73