Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)
1937 végén a megye állami közútjainak 94 %-a vízzel kötött makadámút, 5 %-a pedig kiépítetlen földút volt. A nagyobb teherbírású utak hossza alig haladta meg a 11 km-t. A felszabaduláskor a megye közútjaira jellemző volt a korszerűtlenség és az elhanyagoltság. A megye útviszonyainak megjavítására csak a felszabadulás után, a törvényhatósági utak 1949. évi államosítását követően került sor. Az első feladat az állagmegóvás és a nagyobb forgalmú utak korszerűsítése volt. Lényeges szervezeti változások az útépítés és -fenntartás terén a népgazdaság fejlődésével voltak kapcsolatosak. A Népgazdasági Tanács 339 XVIII 1949. N. T. határozata a Minisztertanács 340/1949. Mt. rendeletével a közúti fenntartási munkákat, amslyeket 1868-tól az államépítészeti hivatalok házilagosan végeztek, 1950. január 1-től vállalati úton rendelte végrehajtani. Ezért minden megye székhelyén útfenntartó vállalat alakult. A megyében 1950-ben ez a Balassagyarmati Útfenntartó Vállalat NV. néven jött létre. A személyzetét és felszerelését részben az államépítészeti hivataltól vette át. Ez a vállalat útépítési munkákat is végzett, az ellenőrző tevékenység azonban továbbra is az államépítészeti hivatal kezében volt. A megyei tanácsok működésének megkezdéséről szóló 143/1950. (V. 18.) Mt. számú rendelet alapján a helyi tanácsok augusztus 1-i megalakulásával az államépítészeti hivatalokból a megyei tanácsok vb VIII. közlekedési osztályát szervezték meg. A későbbiekben a tervosztály megalakulásával a IX. számot kapták. 1954. március 31-ig az állami közutak feletti jogkört a területileg illetékes megyei tanács vb gyakorolta. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium megalakulásával választották szét a helyi, tanácsi és az állami úthálózatot. A Minisztertanács 517/IV/1953. számú határozatával az állami közutak tartozékaikkal, felügyeletileg 1954. április 1-től ismét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium alá tartoztak, s ezzel a megyei tanács közlekedési osztályát megszüntették. Az említett MT.-határozat szerint az ország közútjait állami, megyei és községi (városi) utak csoportjába kell besorolni. A gyakorlatban azonban az utakat csak két osztályba, az állami és községi utak osztályába sorolták. A KPM az állami közutak igazgatására 12 Közúti Kirendeltséget szervezett. Nógrád megye az Egri Közúti Kirendeltséghez tartozott. Vállalati vonalon is szervezeti változások történtek, a megyei tanácsok felügyelete alá tartozó útfenntartó vállalatokat 1954. január 1-től a KPM felügyelete alá rendelték. A 19 útfenntartó vállalatot a közúti kirendeltségekkel azonos székhellyel 12 vállalattá vonták össze. 1951. október 8-án 381/19/1951. N. T. számú rendelettel "Útfenntartó Teherautó Fuvarozási Vállalat felállítását rendelték el. Ez alakult át 1955. január 1-től Közúti Kőanyag Szállító Vállalat néven szállítmányozási vállalattá. Az ötéves tervidőszakban az útépítés területén számottevő fellendülés következett be. A közúti közlekedés az egyik legfontosabb ággá alakult. Ebben az időszakban a következő útvonalakat építették át állandó burkolatúra: 1. a 21. sz. hatvan—salgótarjáni úton 10,100 km, makadám (1950-ben) 2. a 21. sz. hatvan—salgótarjáni úton 8,500 km, beton (1952-ben). 61