Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)
I. BEVEZETÉS Ez a kis tanulmány nem léphet fel azzal az igénnyel, hogy Nógrád megye > közlekedésének, közúthálózatának legfontosabb kérdéseit hiánytalanul bemutassa. Források elégtelensége, illetve hiánya miatt a részletfeldolgozások tömegére van még szükség ahhoz, hogy a megyei közlekedés történetét, a magyar gazdaságtörténet általános menetével, annak helyi alakulásaként mégis- * merhessük. Ez a tanulmány csak kezdő lépéseket tehet ebben az irányban, részben a gyéren fellelhető régebbi irodalomra, sajtóra támaszkodott s néhány fontos kérdésben a levéltári anyag felhasználására kerülhetett sor. Az alábbiakban —a feladatnak megfelelően — részletesen csak a mai Nógrád megye területével foglalkozunk. De óhatatlanul ki kell tekintenünk bizonyos korszakban a régi történeti megye Ipoly jobb parti vidékére, s az Osztrovszki-Vepor hegységnek a megyét északról koszorúzó lejtőire is. Erre a kapcsolatra csak olyan esetben tértünk ki, ahol az események összefüggése ezt feltétlenül szükségessé tette. Nem maradt ki természetesen néhány délnyugati rész sem, melyek csak a legutóbbi közigazgatási rendezés folyamán szakadtak ki a megyéből. 1 Nógrád megye az ország északi részén fekszik. Északon az Ipoly folyó mentén Csehszlovákia, nyugati és déli részén Pest megye, keleti részén Heves megye határolja. Északkeleti csücskében, mintegy 10 kilométeren Borsod-AbaújZemplén megyével határos. A megye területe 2544 km 2 , az ország területének 2,7 %-a, lakosainak száma 236 077 fő (1978. január 1.) Két városa Salgótarján (48 407 fŐ) és Balassagyarmat (17 857 fő), valamint négy járásban 136 községe van. Egy négyzetkilométerre átlag 92,8 fő jut. A megye térképileg változatos, hegyes, dombos, területén három jelentős hegység húzódik: a Börzsöny keleti vonulata, a Cserhát és a Mátra. Északon a Karancs-Medves hegység terül el, mint határvidék Csehszlovákia felé. A Nógrádi táj igazi jellegét a Cserhát hegysége adja a megye közepén. Déli nyúlványai a gödöllői dombvidékbe simulnak bele. Északi határa az Ipoly völgye, keleti felén a Zagyva völgye határolja el a Mátrától. A Cserhát nem egységes hegytömeg, a homokkő dombvidékből magasodnak ki a kisebb-nagyobb kúpok. Átlagos magassága 500—600 m. Hullámosan alakult dombvidék ez, szétszórt hegycsoportokkal. Az apró völgykatlanokban bújnak meg a kisebb-nagyobb falvak. A Mátrából a nyugati, az ún. pásztói Mátra van Nógrád megyében. A vasút és közút a Zagyva- és Tarján-patak völgyében jelenti a határt a Cserhát és Mátra között. A pásztói Mátra hosszan húzódó keskeny vonulat, észak—déli irányú futással. A megye északi részén a Karancs zárt tömbje emelkedik Salgótarjántól ÉNY-ra. Nógrád megye gazdag apró forrásokban, patakokban. Jelentősebb folyója az Ipoly, a Cserhátban a Galga, a Mátra nyugati részén a Zagyva. Talaja a Börzsönyben és a Mátrában jellemző köves talajtípus. A Börzsöny peremén homokos talajok alakultak ki. A Cserhátnak fakó és barna erdei talaja van. A völgyekben az Ipoly öntésterületén alluviális rétegsor halmozódott fel, s ezt gyakran fedi a lejtőkről lehozott kavicsos, homokos talaj. 4
