Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

úgy-ahogy a megyei úthálózat. Az állami utakat teljesen kiépítették. A legfontosabb állami út a budapest—vác—balassagyarmat—losonc—kassai útvonalon haladt, melynek nógrádi szakasza Katalin-puszta és Pinc között 100 km hosszú volt. Ebből 93 km utat kőalappal és 7 km-t kőalap nélkül építettek meg. Az útvonalon 58 híd helyezkedett el. A másik állami út, a kassai útból Borsosberény—Nagyoroszi—Hont útszakaszról ágazik ki, melynek nógrádi szakasza csak 12 km hosszú volt. Nógrádnak 27 törvényhatóságinak minősített megyei útja volt ekkor. A 471 km hosszúságú megyei útvonalból a század végére 434 km-t építettek ki, így alig 9 százaléka, mintegy 37 km maradt építetlen. A megyei utak 90 százaléka kőalapú, 10 százaléka kőalap nélküli volt. A megyei utakon 260 hidat építettek fel. Az utak harmadik csoportját a községi közlekedési ún. vicinális utak alkották, melyek száma 50 volt. A vicinális utak kiépítését és fenntartását az út által érintett községeknek kellett elvégezniük. Meghatározták, hogy az út a közséiet hány százalék arányban érinti, és ennek arányában terhelték meg a községet a fenntartási költséggel. A XX. század elején 424 km hosszú vicinális úthálózatból még csak 126 km volt kiépített, több mint 75 százaléka építetlen, ősi állapotban maradt. A közutak építésének területén a XIX. sz. 50-es éveinek állapotához képest mégis előrehaladás történt. A megye úthálózata azonban még a XX. század elején is messze elmaradt az ipar és kereskedelem megnövekedett igényei mögött.

21 IV. Nógrád megye közútjai az első világháború végéig (1890—1918) A közlekedési rendszer legelhanyagoltabb ága még a XIX. sz. végén is az úthálózat volt. Az ország 74 000 kilométernyi úthálózatának 85 százalékát kitevő megyei és községi utak zöme igen kezdetleges állapotban stagnált, s csak az állami utak feleltek meg többé-kevésbé a korszerű követelményeknek. 1890. május 15-én lépett életbe az 1890. I. te. a közutakról és vámokról. A törvény értelmében 6 útcsoportot állapítottak meg: 1. Az államutak, ezek létesítése és fenntartása, s kezelése az államot terheli. Országos fontossággal bírnak. 2. Törvényhatósági utak (megyei utak), a törvényhatóságok építették és költségükön az ún. közúti alapból tartják fenn. 3. Vasút- és hajóállomáshoz vezető utak, ezek az állomásokat a legközelebbi állami, törvényhatósági, vagy községi közlekedési úttal kötik össze. Építési költségeiket a törvényhatóság, a vasút és az érdekelt községek, vállalatok viselik l/3-os részben. 4. Községi közlekedési ún. vicinális utak, amelyek alatt olyan közutak értendők, amelyek több község közlekedésének lebonyolítására szolgálnak és az érdekelt községek építik és tartják fenn. 5. Községi (közdűlő) utak, csak egy község közlekedési érdekét szolgálják, az illető község létesíti és tartja fenn. 42