Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

ter, Pap Sándor, Várhalmy József, Micsonay Zsigmond, Sieber József és Schmid Berta végkielégítésül 100—100 forintot kaptak. 1879. április elsejétől az új útibiztosok a következők lettek: a) losonci járásban Barthalomeidesz Gyula, a szécsényi járásban Bass Mihály, a balassagyarmati járásban Balogh Lajos, a sziráki járásban Draskóczy Jenő, a rétsági járásban Navratill Ferenc, s végül a füleki járásban Csukay Ferenc technikusok./

16 A megyei sajtó 1880-ban kapcsolódott be az utak építéséről folyó közgyűlési vitákba, amikor január 25-i számában válaszolt Huszár Istvánnak az útibiztosokról a közgyűlés előtt elmondott váleményére. Huszár szerint: „a megyei utakat gondozni és közvetlen felügyelet alatt a közmunkát ledolgoztatni" nem képes a közigazgatási bizottság. A ténylegesen támadott szerv az államépítészeti hivatal és munkatársai voltak. A szerző szerint Huszár javaslata ,,ezen indítvány érvényre emelésével el jövendene minden boldogság és az asphalt simaságú műút \n csak úgy terem majd, mint a subagallér, magától." A válasz szerint az építészeti hivatalnak csak az a feladata, hogy a közmunkát és a váltságdíjat beossza, a természetbeni közmunkát nyilvántartsa, mindenféle útfenntartási és építési munkára vonatkozó terveket készítsen, de nem ledolgoztasson. A közmunka behajtásánál létező bajok, — a „szakértő biztosok" 1879 április havában történt alkalmaztatása óta — nem tűntek el u^yan, de el kell ismerni, hogy az 1878-as hátralékot ledolgozták, „melyhez hasonló eset aligha gyakran adta elő magát Nógrád megyében". Amikor az 1878. decemberi közgyűlés elhatározta, hogy az eddigi „empirikus útbiztosok" helyébe szakképzett technikusokat alkalmaznak, joggal elvárta ezektől az emberektől, hogy az útépítési munkákra rendelt közmunka a tervnek megfelelően és takarékosan legyen felhasználva, „főindító ok gyanánt működhetett azonban a technikusok alkalmazására a megyében újra felvetett vicinális útépítkezés rendszeres és szabályszerű keresztülvitelének kérdése.... olyan munka soha sem lesz látszatos, amelyet a munkás úrdolgának nevez, kényszermunkának tekint és amely alól folyton törekszik minél könnyebb szerrel kibúvni". Bass Mihály — a cikk szerzője, a szécsényi járás útbiztos technikusa — ezért javasolta a közmunkaadó-kulcs megváltoztatását úgy, hogy azt az állami adóval együtt, az adóval megfelelő arányban lehessen behajtani, mert így „az igazságosság elve jutna érvényre". A vicinális utakról, mint a forgalomnak legtávolabb fekvő ereiről úgy vélekedett, hogy ahol kőbánya nincs a közelben, ott lelkiismeretfurdalás nélkül elhagyható a vicinális utak rendszeres burkolása. Ilyen helyen, ha a talaj áteresztő homokos, vagy televényes anyagból áll, már a rendszeres földmunka, felül homokkal behintve biztosíthatná az út járhatóságát. Az olyan vidéken, ahol kő nincs a közelben, ott elegendő a földmunkák fölé — utal Hollandiára —3 méter szélességben, 20 cm vastagon rőzséből vagy borókából kötegeket (faschiákat) sűrűn, egymás mellé helyezni és csak e fölé tegyenek kötőanyag gyanánt 15—20 centiméter vastagságban kavicsot, vagy homokot. „Rossz minőségű hányott föld fölé közvetlenül helyezni bármilyen vastag kavicsréteget is nem gazdaságos, mert a közlekedés által a kavics a laza földbe belegyúratik." A kormány az ínségprogram keretében, 64 233 fő nyomorának enyhítésére 50 000 Ft segélyt folyósított, amit a megye az utak javítására és készítésére 36