Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

Szükségesnek látták azt is, hogy egy bizottság a megyei főmérnökkel (Elsztner Ferenc) rendszeresen tartson vizsgálatot és terjesszen elő tervezetet az utak kiépítésére és fenntartására. Meghatározták az igás napszám váltságdíját 2 frt. 40 kr, és a kézi napszám váltságdíját 60 kr-ban. 1873-ban 15 megyei utat jelöltek ki, és olcsó munkaerővel neki is láttak azok megépítéséhez. Az útépítés tőkés jellegű vállalkozás és mint ilyennél általános eset volt a mindennapos panasz, hogy az ínségmunkásokat pénzük egy részétől még meg is fosztották a manipulációkkal. A 70-es évek második felében a vérszegény útépítési próbálkozások is megszűntek, mivel a késedelmes váltságbefizetések miatt a pénzalap elégtelen volt.

14 1872. november 12-én határozták el a közgyűlésen, hogy a mellékutak ,,jó karba hozatala és fenntartása" érdekében tervet fognak készíteni. 1873 februárjában már a községi és mellék (vicinális) utakra elkészült a javaslat. Ennek 1-től 5. pontja a közmunkaváltság összegének kiszabásáról szóló általános rendelkezéseket tartalmazza. Az 5. pont szerint előbb a községi utak és csak azután a vicinális utak kiépítésére kerül sor, aminek építésére a községeket csoportosították. Álljon itt erre egy példa: III. csoport szécsényi járásból: Szám Az útvonal Hossza Csoportosult községek megnevezése mér- öl: föld nevei: 5 S zécsény—Megyer —Kis Bárkány 2 1400 Szécsény, Kis- és Nagygéc, Megyer, Luczin 6 Megyer—Kishartyán—Karancsalja 1 1850 Megyer, Sóshartyán, Kishartyán, Etes, Karancsalja 9 Szécsény— 2 Szécsény, Halászi, AndrásKarancsság— falva, Ludány, Felfalu, DoAndrásfalva lány, Endrefalva, Szalmateres, Karancsság, Ságújfalu, K. Hártyán 31