Szvircsek Ferenc: Nógrád megye közútjainak története. (Salgótarján, 1980)

dasági adatokat is közöl. Értékét számunkra egyébként az adja meg különösen, hogy másutt nem található adatokat is rögzít, úgy többek között az utak állapotát. Ezzel támpontot nyújthat a megye úthálózatának vizsgálatához, amit a mai Nógrád megyei községek vonatkozásában felhasználtunk. Három önkényes csoportosítást végeztünk, ezek szerint a megyei községek száma, ahol az utak megfelelőek: 57, a közepes minőségűek, ahol az utak nehezen járhatók: 49, s végül a községek száma, ahol az utak rosszak: 40 volt. S végül néhány kiragadott példa. Alsótold: „az utak ezen a részen minden tekintetben a legalkalmasabbak. Köves a földjük és emiatt nehéz fuvarral csak lassan és óvatosan lehet haladni, különösen a Szécsény és Szécsény—Ecseg közti szakaszon." Hont: „Itt megy át az országút Balassagyarmatról Ságra és innen tovább Ságig is elkészült. Ennek ellenére is nedves időben sáros, de különösen nagyon jó. A többi kisebb út nagyon elhasznált. Gyakran posványos és nehezen járható a magasság és a hegyek meredeksége miatt." Diósjenő: „Az utak esős időben sárosak. Különben jól járhatók." Bánk: ,,Az utak sárosak, esős időben nehezen járhatók. Jó időben azonban megfelelőek. Az erdei utak sárosak, de jó időben ezek is járhatók." Berkenye: „Az utak kedvezőtlen időben sárosak. Különösen a váci országút, amely ilyenkor nehéz fuvarral alig járható. Jó időben azonban mindig használható. Az erdei utak sárosak. Kedvezőtlen időjáráskor csaknem járhatatlanok." Karancslapujtő: „Az utak nagyon homokosak, ezért nedves (esős) időben jobban járhatók, mint szárazon. Az erdőn át az utak azonban mindig sárosak." Nógrádkövesd: „A Balassagyarmatról érkező, a községen keresztül Pestre menő postaút puha alapú és sáros időben nehezen járható. Ugyanilyenek a többi utak is." Szendehely: „Az utak kedvezőtlen időjárásban sárosak. Különösen a váci országút, amely ilyenkor alig járható, jó időben azonban mindig megfelelő." S végül néhány jellemzés a rossz utakról: Kisterenye: „Az utak az agyagos föld miatt, különösen esős időben nagyon rosszak." Nógrád: „Az utak az agyagos talaj miatt sárosak." Romhány: „Az utak ezeknél a falvaknál kedvezőtlen időben nagyon rosszak..." A szükség hozta magával, hogy az 1803. január 20-án tartott megyei közgyűlésen „Az utak miképpen leendő tsinálása" tárgyában javaslatot fogadtak el. Ez az első olyan dokumentum, mely megszabja az utak készítésének módját és fenntartását. Érdemes tehát kivonatosan felidézni: 1. — „az Utak Direetora" által kijelölt útirányokat más felé nem lehet vezetni. 2. — „Azon utak tsinálására ki szabott idő alatt, az utak Commissariusainak magok munkásait el hagyni, ha csak valamely fontos okokért magokat fő Direkctor Űrtól ki nem kérik, szabad nem lészen." 3. — „a Commissarius Urak" minden munkában töltött hét végén a munka mennyiségéről és módjáról jelentést kötelesek adni. 4. — „A commissáriusok" járásaikban kötelesek az utakat minden hónap elején felülvizsgálni, s a hibák megjavításáról jelentést adni. 5. — „A megyében levő országos utak a »4 commissarius^ között lesznek felosztva. Az »első commissarius* elkezdvén munkálkodását Pesth Vármegye határjánál, folytatni fogja egész a Lőrintzi hídig, a második innék a Rárósi-hídig, a harmadik ettül a Tugári hídig, és a Negyedik Zólyom Vármegyének elkezdődött határjáig az utakat a leg jobb Állapotban tartani tartoznak." 10