Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Vélemények, gondolatok (Dr. Manninger Jenő, Tombor Sándor, Holnapy László)

VÉLEMÉNYEK, GONDOLATOK gátra esik az adott helyszín. Olyan nagyságrendű program indul be, amely nem politikai ciklusokhoz kötődik, és reményeink szerint az egész országban jelentős fejlesztéseket tudunk végrehajtani. Ha Vas megyére kíváncsi, akkor elsősorban a 8-as főutat említhetném, illetve ugyanígy kiemelt szerepe van az északdéli irányú forgalomnak. - A fejlesztési program akkor bizonyos szempontból a közutas szakma sikerének is tekinthető. - Azt kell mondanom, hogy a szakma az elmúlt esztendőkben is hosszú távú célokban gondolkodott, ám anyagi erőforrás hiányában a tervek nem valósulhattak meg. Most más a helyzet, mindehhez az ország gazdasági fellendülése hátteret nyújt a fejlesztésekhez. Természetesen ez megfordítva is igaz, az infrastruktúra fejlesztése mindig más fejlesztéseket is magával hoz. - Milyen szerep vár a közutas cégekre a tervek megvalósításában ? - A meginduló beruházásoknak voltak előzményei, akár az előkészítést, a területelőkészítést, vagy a tervezést veszszük, ezekben részt vettek a kht.-k. A fokozott ütemű munka azonban nemcsak az ő munkájukat veszi igénybe, hanem a hozzájuk kapcsolódó, velük kapcsolatban álló szakértői, tanácsadói csoportokét is. Vagyis úgy látom, az egész szakmának felpezsdülést hoz a program. - Végezetül egy személyes kérdés: szakemberként, mérnökként vesz részt a tárca irányításában. Hogyan érzi magát a politikusok között? Egyáltalán a politikai vagy a szakmai szempontok az erősebbek? - Az elsőre rövid a válasz: élvezettel végzem a munkámat. A másik ennél egy kicsit bonyolultabb. Ügyesen meg kell találni az egyensúlyt a kettő között. Miután a modern társadalmakban a választók felhatalmazzák a politikát az irányító funkcióra, így a szakmának az a feladata, hogy ezeket az instrukciókat vegye figyelembe mindazon jogszabályi, műszaki keretek között, amelyek érvényben vannak. Vagyis egyfelől nyilvánvalóvá kell tenni az ésszerű szakmai kötöttséget, másfelől érvényesülnie kell a politikai akaratnak. Meg kell mondanom azonban, hogy egyáltalán nem érzem, hogy a szakma háttérbe szorulna, képes a szempontjait érvényre juttatni. Az egyensúlyt jelzi, hogy a politika is képes ugyanerre. 72