Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)
3 . A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETI KIALAKULÁSA ES NÉGY ÉVTIZEDES MŰKÖDÉSÉNEK EREDMÉNYEI 3.1. A KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG MEGSZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1958-1968 KÖZÖTTI ÉVEKBEN A KPM a 20/1958.sz utasításában elrendelte a közúti igazgatóságok létrehozását (12 megyében), az utak kezelése, fenntartása és korszerűsítése racionálisabb végrehajtása céljából. Egyúttal az útőröket áthelyezte az útfenntartó vállalatoktól a közúti igazgatóságokhoz. A közúti kirendeltségek megszűntek, helyükbe léptek a közúti igazgatóságok, és hozzájuk került az útfenntartás, vele együtt az útőri állomány is. A Pécsi Közúti Igazgatóság igazgatójává Simon Imrét nevezték ki, akit fizikai állományból kiemeltek, továbbtanulását az állam patronálta, okleveles mérnöki diplomát szerzett. A főmérnök Krauter György lett, aki a közúti kirendeltség vezetője volt, kiváló mérnök. Az építési csoport vezetője Balázs Ferenc, szintén jó szakember, tapasztalt mérnök. A fenntartási csoport, és egyben gépészeti vezető Kardos Imre, jó szakember, kiváló szervező, később forgalomtechnikai vezető, számtalan újítás, és több találmány fűződik a nevéhez. Papp László szakaszmérnök, az útfenntartás tapasztalt irányítója volt. Mészáros Tibor, tervező mérnök, műszaki ellenőr. Mészáros László főmérnök-tanácsos, aki 1961-ben nyugállományba vonult, és a helyére belépett Temesi Ferenc tervezőmérnök, műszaki ellenőr. Dr. Deáky Andor jogtanácsos, és kisajátítási főelőadó, az útszakma kiváló ismerője. Később a kisajátítási és területrendezési ügyeket Molnár Imre önálló előadó, nagyra becsült kolléga intézte. Lantos Miklós, központi technikus, és dr. Skoda Ervinné titkárnő volt. A műszaki létszám 15 fő, csakúgy, mint a közúti kirendeltség idején. Ónálló székház nem volt, a Pécsi Járási Tanács épületében kapott három irodai szobát. A pénzügyi csoport a Mártírok u. 8. sz alatti, volt útőrházban kapott elhelyezést. Vezetője Kellner Lászlóné, munkatársai Gabula Zoltán bér- és munkaügyi csoportvezető, Kalocsai Edit (Buttinger Jánosné), Egi András, Váci Lenke (Barna Józsefné), Marx Eleonóra, Sabáli Istvánné, Szabó Istvánné, Egi Andrásné, Papp Lászlóné, dr. Schmidt Antalné. A szakaszmérnökségek elhelyezése Pécs, Rácvárosi Géptelepen, és Mohács Szőlőhegyi úton történt. A pécsi szakaszmérnök Papp László, a mohácsi szakaszmérnök Bereczky Zsigmond. Szakasztechnikusi körzetek: Pécsi Szakaszmérnökség - Pécs-felsőn Benovics István, - Sásdon Zsebe Vendel, - Kővágószőlősön Vida János, ill. Nagy Béla, - Szigetváron Rácz Ferenc, ill. Solymosi György. Mohácsi Szakaszmérnökség Mohácson Pécsváradon Harkányban Villányban Alavári Sándor, Tandics János, ill.. Pere Antal, Varga József, Széli Dezső, ill. Tegzes Emil. Az útfenntartó vállalatok közúti üzemi vállalatokká alakultak át. Vezetői: Kiss István igazgató, Marosy István főmérnök, Sárossy László termelési osztályvezető. Ez a szervezeti változás végre utat nyitott a minőségi fejlődés felé, és a gépesítés felé. A vállalatok profiljába nem illő útkarbantartási munkát ezután a közúti igazgatóság végzi a havidíjas útőrökkel. Ugyanakkor az igényelt bitumen kötőanyagú hengerlések, a korszerűsítések és az egyre bonyolultabb, nagyobb technológiai fegyel*34*
