Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

2.3 A KÖZÚTHÁLÓZAT KIÉPÍTÉSE 1868-I945-IG vezetők által elhatározott fejlesztéseket. Az „1890: Törvényczikk a közutakról s vámokról" újabb haladást jelentett az ütemesebb fenntartás és fejlesztés előmozdításában. Létrehozták a Közúti Alapot, mely 1949. év végéig működött. A közúti törvény fontossági sorrend szerint osztályba sorolta az utakat: ÁLLAMI KÖZÚT, mely országos fontossággal bír, építését és fenntartását a törvényhozás, az állami költségvetésből biztosítja. TÖRVÉNYHATÓSÁGI (MEGYEI) ÚT, melyet a törvényhatóságok építenek és a Közúti Alapból tartanak fenn. VASÚT-, ÉS HAJÓÁLLOMÁSHOZ VEZETŐ ÚT, amely biztosítja az összeköttetést a legközelebbi állami törvényhatósági vagy községi közlekedési (vicinális) úttal. Ezeket a vasútállomási utakat egyharmados utaknak nevezték, mert az építési költségeket a Törvényhatóság, a vasút-társaságok és az érdekelt községek viselték, azonos arányban. Az utak kezeléséről a Törvényhatóság gondoskodott. KÖZSÉGI, KÖZLEKEDÉSI (VICINÁLIS) ÚT, amely több község közlekedésére szolgált. Az érdekelt községek építették és tartották fennt. KÖZSÉGI ÚT, amely csak egy község közlekedési érdekeit szolgálta, az illető község létesítette és tartotta fennt. MAGÁNÚT, melyet egyes társaságok vagy szövetkezések építenek és tartanak fenn, az út esetleg közforgalomra is alkalmas. A törvény a törvényhatósági utak építéséhez és fenntartásához szükséges erőforrásokat a következők szerint részletezte: ÚTADÓ: az egyenes adónak maximum 10 %-a, az adót nem fizetőknek közmunkaváltság, melyet személyekre és igás állatokra vetítenek. VÁMBEVÉTELEK: kövezetvám (városok, községek bejáratánál) és a vasúton szállított áruk után fizetett, ún.. commulatív vámszedés. KÖZSÉGI HOZZÁJÁRULÁS, a községi átkelési szakaszok fenntartásához. EGYÉB ALAPOK JÖVEDELMEI, az útadó kötelezettség természetbeni lerovásából várható bevételek: részvények járadékai, érdekeltek hozzájárulása az útépítésekhez útterülethasználati díjak, bírságok, stb. A MINISZTÉRIUM ÁLTAL kilátásba helyezett segély összege. A közúti alap bevételeit a fenti öt tételből képezték. A községek vicinális útjainak építésére Baranya megyében is létesültek úti bizottságok, a főszolgabíró irányításával. Néhány ilyen vicinális út el is készült, de a műszaki követelménveknek nem felelt meg, pl. a Pécs-villányi, a vasasi, a Somberekvéméndi, később ezek az úti bizottságok meg is szűntek. A vasútállomási utakkal kapcsolatosan a törvényhatóság részére vámszedési jogot biztosított a törvény, ha a vasútállomásra szállított vagy onnan elszállított áru kiépített közutat vett igénybe. így adódott, hogy egyes ügyeskedők egészen rövid vasútállomási utat építettek, amely nem is kiépített úthoz, hanem földúthoz csatlakozott, de a vámszedési jognak érvényt szereztek, pl. az erdősmecskei vasútállomási út 7 méter hosszú, és a legközelebbi kiépített út 8 km-re volt. 1945-ben a megye területén 64 vasútállomási út szerepelt, összesen 25 km hosszban. 1935-ben kijelölték az I. II. III. rendű országos főközlekedési úthálózatot, melyet az Útügyi Kutató Intézet tanulmánya alapján 1965-ben módosítottak. •23-