Temesi Ferenc: Az állami közútkezelés története Baranya megyében (2003)

i. BARANYA MEGYE ÉS PÉCS VÁROS TÖRTÉNELMI MÚLTJA, FŐBB NEVEZETESSÉGEI. található a megye területén, a jelenlegi üzemelő út alatt, vagy annak a közelében. Az úthálózat kialakulásának további jellegzetessége a sugaras elrendezés - Pécs földrajzi értelemben is a megye középpontjában helyezkedik el, szinte valamennyi út nyomvonala a centrum felé tart. A közúton lebonyolított forgalomnak jelentős hányada Pécsre irányul, habár a rendszerváltást követően ismét jelentős határmenti forgalom zajlik Horvátország, illetve Bosznia felé Udvar és Drávaszabolcs határátkelőkön keresztül. Pécs, ez a jelenleg 168.000 lakosú város, oktatási, művelődési, egészségügyi, kutatási és turisztikai központja a Dél-Dunántúlnak, évszázadok alatt természetes módon kialakult nagytérségi központ lett. Iskolavárosnak is mondják, egyeteme az első, és ma az ország egyik legnagyobb oktatási intézménye. Szórványos emberi települések nyomait a kutatók már az i.e. 3. évezredből származtatják (Jakabhegyen, Makárhegyen és Szabolcsfaluban talált rézkori leletek, kerámiák, temetkezési helyek, halomsírok, vaskori leletek igazolásai alapján). j. kép - A Kőrös kultúra emléke Pécsett ie. jooo körül A Körös kultúra vonaldíszes kerámia emlékeit találták a mohácsi csata helyszínén, a Duna folyó baranyai partmenti és más Pécs környéki településeken folytatott ásatások során, melyek az itt élő növénytermelőkállattenyésztők használati tárgyai lehettek az időszámítás előtt 3000 körül. A római birodalom a Dunántúlt i.e. 12-9. évében meghódította, és közigazgatási tartományokat alakított ki. Sopianae (Pécs), a Dél-dunántúli tartomány polgári-közigazgatási székhelye lett. A III. század végén Aquincumból áthelyezik a tartományi székhelyet Pécsre. Ide költöznek a közigazgatás emberei, a katonatisztek, a kereskedők, akik villákat építenek, földet vásárolnak. Az üldözések ellenére elterjed a kereszténység (feltárt kazamaták, festett sírkamrák). Honfoglaláskor Botond vezér törzséből való népek telepednek le a Duna és a Dráva folyók által bezárt szögben. ~7^ v.tOCMN'C, 4. kép. - Pannónia és Dácia úthálózata a római birodalom idején, az időszámítást követő században. JELMAGYARÁZAT • líaó-iíaoRti.í SIAZAO! . TiBCH. ttfÓG a catw*. MUHIQPÍUM • 10 •