KPM Közúti Igazgatóság Székesfehérvár beszámolója utakról, hidakról, közúti közlekedésről.
A honfoglalástól a felszabadulásig
gőzhengerrel nőtt, a törvényhatóságok szintén 5 gőzhengerrel és S db tehergépkocsival valamint 6 pótkocsival gyarapodtak. Az épités gépesítése továbbfejlődött, amelynek során az Utigéptelep további 35 gőzhengert és 8 tehergépkocsit kapott és már 13 szerszámgépet működtetett, valamint 15o fő munkást foglalkoztatott. A közöltekkel párhuzamosan a kőbányák gépesítése is fejlődött. A gépjármű forgalom ugrásszerűen növekedett meg 1926-27 években. Ennek következtében az 1928.VT.tc . a közúti gépjármüvek közúti célokra való megadóztatásáról intézkedik. A személygépkocsi és motorkerékpár adóztatása a lóerő alapján, az autóbusz, tehergépkocsi és pótkocsi az önsúly alapján történt. A bevételből útfejlesztés! alapot képeztek a meglévő utak erősítésének a céljára. Ez a rendszer 1932 június 3o-án megszűnt. Az eltelt 5 év alatt 18,6 millió pengő bevétel képződött, amelynek mértékéről képet alkothatunk, ha figyelembe vesszük azt, hogy ugyanebben az időben 5 t 5 m széles betonburkolat építési költsége 115.44o pengő/km illetve 13 f 81 pengő/m2. A harmincas évek közepe táján készült többek között a megyénket érintő 7»sz. Budapestnaagy kanizsai ut Eápolnásnyék-dinnyési szakasza 24 km aszfalt és beton burkolattal, valamint S.sz. Székesfehérvár-jánosházi ut Székesfehérvár-veszprémi szakasza 42 km beton és kiskő burkolattal. A kivitelezés módjaj talajjavítás után a földre helyezett 13 cm vastag 6 m széles betonburkolat volt, melynek építési költsége 67«73o pengŐ/km illetve 9»68 pengő/m2. A következő munkálatokat tartalmazta: földmunka, alépítmény, burkolat, kisebb műtárgyak és mellékmunkák. Az 1933-34 költségvetési évben állami útfenntartásra 1,6 millió pengőt fordítottak, ami 376 pengő/km-t jelentett. A vármegyék átlaga l.o5o pengŐ/km # Pejér megyéé 9oo pengő/km. Ugyanekkor Ausztriában 3»12o pengő /km, Angliában 5»72o pengő/km értékű felhasználás történt. A kétségtelen nagyobb forgalom azonban nincs arányban a nagyobb mértékű ráfordítással. A kisebb mértékű és elégtelen karbantartás következtében az 1932 évvel kezdődően gazdasági válság éveiben az utak állapota nagyon leromlott. Helytelen szemlélet miatt a közúti költségeket egyoldalú tehernek tekintették. Magyarország főközlekedési úthálózatának megállapítására 1934-ben ke2o
