KPM Közúti Igazgatóság Székesfehérvár beszámolója utakról, hidakról, közúti közlekedésről.

A honfoglalástól a felszabadulásig

gókból készültek, Az Alföldön ennek következtében csak jó időben lehetett közlekedni. Előny ösebb volt a helyzet a Dunántúlon, tehát megyénkben is* A 15o éves török hódoltság pusztító hatását az utak sem kerülték el* Hiába tette az 1599* évi XXX* t.c* az alispánok kötelességévé az utak gondozását, a hanyagokkal szemben pedig a 24*- forint /jelentős érték abban az időben/ Összegű pénzbüntetés kirovását. Mindez hatástalan volt* Csupán a szükségletet jelezte, mivel a szUkséges anyagi erő nem állott rendelkezésre* A török kiűzése után súlyos terhet jelentett az utak rendbehozatala* III* Károly /l711"-174o/ volt az első magyar király, aki program szerint és a műszaki követelményeknek megfelelően épitett utakat. A közlekedés fejlődését mutatja, hogy 175o-ben megkezdődött a rendszeres postakocsi járat a jelentősebb helyiségek között* A Bécs-Buda közötti utazás egy hétnél is tovább tartott* A postakocsik a személyfuvarozás mellett csomag és levélszállitást is lebonyolítottak* Székesfehérvári állomásuk a mai Ady E. u* 2* sz* alatti háznál volt* II* József a só* árának 11 krajcáros felemelésével képzett alapból építtetett meg több utat* így ezt az intézkedést a célbevételből való útépítési fedezetbiztosítás ősének tekinthetjük* Ugyancsak ő állit ott fel hazánkban először építészeti igazgatóságokat a helytartó tanácson belül az utakkal kapcsolatos műszaki teendők ellátására* í&yéb rendelkezései /népszámlálás, földmérés stb*/ is arra mutatnak, hogy a központi államhatalom megerősítése érdekében szükséges felméréseket, mai kifejezéssel információkat, igyekezett megteremteni* A századfordulóra ^sik hazai vonatkozásban a térképészet fejlődése is* A korábbi térképek a mai igényektől igen távol estek* Csak igen tág vonatkozásban adtak megfelelő tájékoztatást* Utak nem szerepeltek rajtuk* Ebben az időben jelent meg Görög Demeter ós Kerekes Sámuel szerkesztésében: "Magyar Országnak Közönséges Mappája*••" mely a vármegyéket és a határőrvidéket mai igényeket is ki el égi tő módon ábrázolja* Ebből mutatjuk be az 5*sz* ábrán Fejér megyét* Az úthálózat kisebb eltéréssel megfelel a mainak* A térképen az egyes utakat fontosságuknak megfelelően eltérően jelölték* A Sárviz-csatorna egy része is szerepel már rajta, melynek munkálatai 1732-ben már folytak. A főútvonalak már ebben az időben is a következők voltak a megye területen: Buda-Székesfehérvár 12