Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

XVI. Az Igazgatóság szakmai kapcsolatai

A pernye útépítési hasznosítása témában fontos technológiai fejlesztésen dolgoznak, melynél országos viszonylatban is szép eredményeket értek már el. Az utóbbi időben évenként konferenciát rendeznek, ahol elért eredményeiket széles körűen ismertették. MHSZ Honvédelmi Klub 1977 óta működik Igazgatóságunknál az MHSZ Honvédelmi Klub, melynek 68 tagja van. Megalakulása óta szervezi az Igazgatóság dolgozóinak honvédelmi tömegsportját. Tagjai állandó résztvevői a városi, megyei és országos szervezésű tartalékos honvédelmi és lövészversenyeknek. A klub az 1980. évi munkája alapján elnyerte a Megye Legjobb Tartalékos Honvédelmi Klubja címet. A megye állami úthálózatának fejlesztési irányelvei Komárom megye kedvező földrajzi és geológiai viszonyai, a Dunánál rendelkezésre álló víz, a tatai és dorogi szénamedence energiaforrásai tették lehetővé az itteni építőanyagipar kialakulását. Fontos közlekedési vonalak haladnak át a megye területén. Az E—5-ös, illetve E—60-as sz. út a Kárpát-medence és a Balkán területeit köti össze Bécsen át Nyugat-Európával. Az E—15 és E—16-os utak az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország felől Pozsonyon át kapcsolják ide a tranzit forgalmat. Igen jelentékeny emellett a komáromi közúti hídon átmenő nemzetközi forgalom is. Hasonló jelentősége van a Budapest—Bécs-i vasúti fővonalnak és a Komáromnál csatlakozó, Pozsony, Prága és Varsó felé irányuló vasúti forgalomnak és ezek közúti kapcsolatainak. A megye egyedüli hatalmas víziútja a Duna, mely a 168 km hosszú Európa-csatorna építésével és a Rajnával 3500 km hosszú transzkontinentális úttá fog fejlődni. Növelni fogja távlati jelentőségét a tervezés alatt álló Duna—Elba és Duna—Odera csatorna. így Komárom megye a jövő egyik legnagyobb víziútjának középpontjába kerül. A megyei Duna-szakasz jelentőségét fogja emelni még a Bős—Nagymaros-i duzzasztó rendszer azzal, hogy több ponton fognak kialakulni a jelenleginél jobb kikötőépítési lehetőségek. Az eddiginél még nagyobb ütemben fejlődő tranzit forgalom számára az E—5, illetve E—60 jelű autópálya teljes kiépítése válik esedékessé, már a VI. ötéves tervben a megyén átvonuló teljes hosszán. Csomópontjai kialakításánál, a dunai víziúthoz irányuló jó kapcsolatokat kell biztosítani Gönyű, Komárom és Almásfüzitő felé. A főúthálózatnak az ipartelepek egymás közötti, a megyeszékhelyek Budapesttel és a dunai víziúttal való jó összeköttetést kell szolgálni, így elsősorban a 10. számú út jelentőségét kell kiemelni. Az útnak a Budapest—Almásfüzitő-i szakaszát új nyomra kell áthelyezni úgy, hogy az út és a vízi út közötti kapcsolatokat legjobban szolgálja. Eközben már figyelembe kell venni új kikötők csatlakozásait is. Szükséges a 10. sz. út meghosszabbítása Almásfüzitőn túl úgy, hogy az autópálya és a 13. számú út csomópontjához csatlakozzon. A Székesfehérvár térségében levő iparvidék és a bauxitbányászatnak a dunai víziúthoz kapcsolása érdekében a Mór—Kisbér—Nagyigmánd M—1 autópálya — Komárom útvonalat kell gyorsforgalmú szintre kiépíteni. Az ipartelepék, valamint a megyeszékhely és Esztergom közötti jobb összeköttetést kell kialakítani egy Tatabánya—Dorog között részben új nyomon kiépítendő úttal. Az alsóbbrendű úthálózatnak a településfejlesztési tervben kijelölt felső, közép, és kiemelt alsófokú központokba környezetükből irányuló forgalom számára jobb megközelítést kell biztosítani. Ilyen feladat Tatabánya, Tata, Esztergom, Komárom, Oroszlány, Kisbér, Nyergesújfalu, Ács és Tokod körzetében jelentkezik. A központba vezető utak kiszélesítésével, az utak jellemzőinek javításával kell azok megfelelőségét növelni. Az állami kezelésben levő, de eddig még ki nem épített földút szakaszok útpályájának kiépítését úgy kell programba venni, hogy erre még a VI. ötéves terv alatt sor kerüljön. A munkáknál műszaki és gazdasági szempontból a pernyebeton útalapok építését kell előirányozni. Komárom megye területén jelenleg már nincs közúttal be nem kötött község. Az eocén-programmal kapcsolatban jelentkező útigények, másrészt egyes fejlődésben levő kisebb települések bekötőút igényeit ki kell elégíteni. Az esztergomi Duna-határhíd helyreállítására, vagy ott új híd építésére vonatkozó tanulmányok feletti döntést — a város belső forgalmának messzemenő figyelembevételével — mielőbb meg kell hozni, hogy az úthálózat fejlesztési és a városrendezési elgondolások véglegesíthetők legyenek. 51