Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

XIII. Az országos közutak fejlesztésének újabb korszaka

Az Igazgatóság és a kivitelezők igen jó együttműködésének, a vállalatok műszaki fejlettségének, jó minőségű, jól szervezett munkájának köszönhető a Komárom megyei közúthálózat minőségének egyre emelkedő színvonala. A megye területén levő nem állami kezelésű utak 1950-ben történt államosítása alkalmából 381 km kiépített megyei út került állami kezelésbe. A tanácsi kezelésbe átkerült kiépített utak hossza 42 km volt. 1970-ben 1541, jelenleg 1765 km a tanácsi kezelésben levő utak hossza. Ezeken kívül 198 km erdészeti és 625 km magánút van a megyében. A teljes Komárom megyei úthálózat összesen: 3456 km. A tanácsi kezelésű utakkal és hidakkal kapcsolatos feladatokat a Komárom megyei Tanács ÉKV. Osztálya, illetve a városok műszaki osztályai, az erdészeti utakét a Vértesi Állami Erdőés Fafeldolgozó Gazdaság, az ipari és mezőgazdasági utakét az érdekelt vállalatok látják el. XIII. Az országos közutak fejlesztésének újabb korszaka A közúti forgalom fejlődéséről az országos forgalomszámlálások adnak számszerű adatokat. Magyarországon eddig először 1894-ben, ma]d 1927., 1928., 1935—36., 1955—56., 1963., 1970., Egységjármú/ nap mát jegyezték fel, majd rakták rá a forgalmi terhelési térképekre. Akkor a jelenlegi 10. sz. út Esztergom megyei szakaszán és a Komárom— Érsekújvár-i úton történt forgalomszámlálás. A vonóállatok száma lényegében az áthaladó járművek számával volt összefüggésben. Néhány adat az akkori értékekből: Óbuda 4394, Piliscsaba 611, Dorog 1566, Nyergesújfalu 1001, Neszmély 1450, Komárom 710, Érsekújvár 585 vonóállat naponta, az éves forgalom átlagában. Az azóta végzett forgalomszámláláskor a forgalomban részt vevő különböző járműfajták számát mérték fel. Ezek alapján állapították meg az egyes útszakaszok forgalmi terhelését egységj árműben és tonnában. A forgalom növekedését Komárom megye úthálózatán a közölt grafikonok tüntetik fel, amelyek összehasonlítást tesznek lehetővé az országos forgalomnövekedési értékekkel. Az úthálózat forgalmának elemzéséből az adódik, hogy a Komárom megyei úthálózaton döntően átmenő, nagy részében tranzit teher-, helyközi, ipari és személyforgalom van. Ez az M—1 autóutat, a fél autópályát, a 10., 11., 13., 81. és 100. sz. főutakat veszi elsősorban igénybe. Az úthálózat forgalmi terhelése, az 1975. és 1980. évi forgalomszámlálások alkalmából, személygépkocsi egységben kifejezve az alábbi volt: A közúti forgalom növekedésének grafikonja 7000 5000 5000 4000 3000 2000 1000 1956 1953 "9"ű 1975 1975. és 1980. években volt teljes — az egész úthálózatra kiterjedő — forgalomszámlálás. A forgalomszámlálások adataiból a napi forgalom éves átlaga nyújt legjellemzőbb képet. Ezeket az adatokat az úthálózati térképekre felrajzolva készülnek a forgalmi terhelési térképek. Az első teljes 1894. évi forgalomszámláláskor a számlálóhelyeken átvonuló vonóállatok száut Autóút I. r. főút II. r. főút összekötő utak Bekötő utak A közutak Isszesen Komárom megyében Országosan 1975. 1980. 1975. 1980. 8211 10731 7684 7022 7413 6086 5766 7652 3859 5016 3176 4292 1744 2186 1123 1524 1541 1672 685 955 2514 2818 1749 2340 40