Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

X. Az országos úthálózat hídépítései

X. Az országos úthálózat hídépítései A közlekedés és az úthálózat történetében külön jelentősége van megyénkben a komáromi és esztergomi Duna-hidaknak. Esztergomnál már a magyar államalapítás idejében kompközlekedés rvolt a város és Párkány között. Az átkelés fontossága miatt az Esztergomi Primátus gondoskodott fenntartásáról. Feltehetően már a XV. században hajóhidat építtetett a püspökség, a jelentős vámjövedelem fejében. A mohácsi ütközet, majd Buda eleste növelte Esztergom várának jelentőségét. A vár ostromát ábrázoló 1595-ből származó metszetek hajóhidat ábrázolnak a Dunán, valamint a sziget és a város között. Brown Edward angol orvos 1670-ben leírta, hogy Esztergom és Párkány között szép hajóhíd van. Egy 1689-ből és 1706-ból fennmaradt metszet a vár alatt ábrázolja a hajóhidat. Egy későbbi — 1715-ből — a törökök kiűzése utáni időből származó metszeten, a Garam torkolata alatt látható a hajóhíd. Ezt már a püspökség építtette és tartotta fent. Az Országos Levéltár tervtárában őrzik az esztergomi Duna-kőhíd 1784-ből származó tervét. Ez a terv arra utal, hogy a hajóhidak gyakori tönkremenetele miatt már akkor kezdeményezték állandó híd megépítését. Elsősorban anyagi okokból, repülőhíddal tartották fenn a forgalmat a XIX. század végén. Állandó közúti híd Esztergomnál a Dunu 1693—95. években épült. Az alépítményt Gathr;y Szaléz építési vállalata, az acélszerkezetet az Államvasutak Budapesti Gépgyára létesítette. Nyílásbeosztása 2X81,5+2X100+117 méter. Főtartói azonosak a komáromi hídéval. A híd teljes hossza 535 méter, pályaszélessége 2,5+ +5,8+2,5=10,8 méter volt. Avatása 1895. szeptember 28-án volt, amikor az akkori idők politikai ízlésének megfelelő Mária Valéria nevet kapta. A második világháború végén a visszavonuló németek két nyílását felrobbantották. Az átkelés számára a felszabadító Vörös Hadsereg építtett hajóhidat 1945-ben. A forgalmat jelenleg kompközlekedés tartja fenn. A hiányzó hídnyílások újjáépítésének vagy a közúti forgalom mai igényeit jobban kielégítő új híd létesítésének kérdése tanulmányozás alatt áll. A komáromi közúti átkelőhely története több vonatkozásban hasonlít az esztergomi hídéhoz. Itt is működött rév már a XI. században, később pedig hajóhidak épültek. Mátyás király történetírója — Bonfini — szerint, a király Szőnynél márvány hidat terveztetett a Dunára. Az építkezést meg is kezdték, de az a király halála miatt abbamaradt. Tény, hogy Gerlach István Komáromban, a Vág-Dunán épült jármos fahid hajózó nyílásába tervezett emelöberendezés terve. A tervet Zsulajtai Lőrinc ácsmester készítette. Kelte: 1837. október 15. A terven előforduló szövegek; a helyszínrajzon a hid alaprajza, tervezett felvonóhíd, a meglevő hajózó nyílás, part, vámház. A hosszmetszeten legnagyobb közepes és legkisebb vízszint. A magyar nyelvű záradékot a vármegyei közgyűlés vezette rá a tervre. « *'-"*" 35