Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

V. A török hódoltság

792-ben kezdeményezte a Duna—Majna—Rajna hajózó csatorna megépítését. A munkák akkor meg is indultak, majd a sorozatos árvizek miatt félbe maradtak. A Keletet Nyugattal összekötő vízi úthoz fűződő érdekek nagyságrendjére, a kérdés állandó napirenden tartására utalnak az elmúlt századok alatt többször is megindult csatornaépítések. Az egykori kezdeményezés közel 1200 év elteltével a jelenben valósul meg. A honfoglalás korából nincsen adat a hosszirányú dunai hajózásról, csupán áthajózásáról. 1148-ban azonban történelmi források szerint már volt Bécs felöl a budai kikötőbe irányúié) forgalom. 1278-ban Bécsből induló hajó már a Fekete-tengerig hajózott. II. Konrád Regensburgban hajózta be keresztes hadát, innen a flotta a Dunán hajón utazott az Al-Dunáig. Nagy Lajos idejében (1342—1382) a török ellen vonuló sereget hajém szállították délre, több más hadi vállalkozással együtt. Hajózó kikötök épültek Gönyünél, Komáromban, Esztergomban. Visegrádnál és Vácott. Komáromban, Vácott és Budán hajóácsok települtek meg. A Vágón tutajokon érkező faanyagot használtak haj<)építésre. Hegymenetben nehéz feladat volt a hajók vontatása. Ehhez vontató utak, vonómunkások és vonóállatok kellettek. Egy nagyobb hajót 50-— 70 ló vontatott. Ennek költséges volta miatt csupán egy útra. csak völgymenetre is készültek hajók. Dereglyeszerű széles fahajók látták el a Bécs felől érkező áruk szállítását. A pozsonyi kereskedők a mosoni Duna-ágat használták. Vízi szállítást alkalmaztak Magyarország felé a német és francia kereskedők is. Az ember' mindennapi életéhez nélkülözhetetlen só részben a Tiszán Mármaros felől érkezett Szolnokra, másrészt Erdélyből a Maros völgyében Szegedre. Mindkét helyről szekerekkel szállították tovább a sót a Duna—Tisza közén át a madocsai révhez. Onnan a továbbszállítás Zirc felé ismét tengelyen, Esztergomba és Komáromba hajókkal a Dunán történt. Az áthajózások számára több helyütt, így Párkánynál a kakacsi, más helységek közelében a komáromi, a vasi, a bodaki és a somorjai kompok működtek. Buda felvirágzásának idejében Komárom megye területén is jelentős fejlődés ment végbe. Tatát Zsigmond király 1411-ben tette királyi birtokká, éveken át tartotta ott udvarát. Utána Mátyás király fejlesztette, csinosította a tatai várkastélyt. Sétautakat terveztetett és építtetett a Dunához. Érdemes itt feljegyezni egy mondát. Eszerint a rómaiak melegvíz-vezetéke Tata és Szőny között még működött Mátyás idejében. Az udvar szórakozása volt egy fából készü't bearanyozott kacsát úsztatni a vezetéken Szőnybe, miközben lóháton igyekeztek Tatáról a torkolathoz, hogy ott legyenek, mire a kacsa előbukkan. V. A török hódoltság Már az Árpádok alatt, majd az Anjouk és Mátyás király idejében Magyarország a gazdasági és műveltségi szint tekintetében megközelítette, vagy elérte a nyugati országokat. Ezt a fejlettséget fenyegette a Balkán felöl egyre jobban előretörő félhold, a ..torok veszedelem". A nv>hacsi tragédia után. a 150 eves hódoltság alatt az ország nagyobbik részén minden érték elpusztult. A hódoltság határa az egyes hadjáratok, majd az azokat követi) békekötések eredményeképpen gyakran változott. Az 1020-as években mégis aránylag hosszabb ideig változatlan maradt a két vármegye területe. A határ nagyjából a Nógrád vára. az Ipoly torkolatánál levő Damasd, Léva. Érsekújvár. Nyitra, Verebély, Komarom. Almás. Tata, Gesztes. Csesznek. Győrszentmárton vonalán húzódott. A történelmi Esztergom vármegye teljes egeszében. Komárom pedig nagyobb részén hódoltsági területté vált. A helyzetei súlyosbította, hogy Komarom deli része 150 evén át szinte úlland(>an csatatér volt. Csupán a ..Szigetség" • a két Duna közötti rész. a későbbi Csaliokózi járás — maradt ..szabados"" az akkori kifejezés szerint. Esztergomnak sorsa már 1530. augusztus 9-én megpecsételődött, amikor Szulejman szultán kétszázezer főnyi seregével vonult Győr felé. Véglegesem azonban 1543-ban került török kézre. Komárom vára sikeresem állta ki a sorozatos török támadásokat. Érsekújvár várát már Esztergom eleste után. 1543-ban alapította Várady Pál érsek. Ez 1663-ig sikeresen állta a török ostromokat. Tata vára nem játszott lényeges szelepet a török elleni védekezésben. 1526 után a Dunántúlt elözönlő sereg 105 ezer foglyot hajtott el. Háromezer hajó szállította el a zsákmányt. A megmaradt, el nem meneküli jobbágyság pusztulását, nyomorúságát a terület végvári jellege is fokozta. A virágzó Árpád-kori magyarság kihalt, többszáz község teljesen elpusztult, illetve elnéptelenedett. A török hódoltság idején a gazdasági élet mégsem bénult meg teljesen. Bizonyos árucsere volt a h(')doltság és szabad területek között. A csökkent kereskedelem Komárom varosában összpontosult. Maradt bizonyos dunai hajózás és az azt kiszolgáló ipar. A komáromi vár védelmét erősítették az itt állomásozó naszádok. Ezeken 30—40 naszádos teljesített szolgálatot. A naszádok között voltak ágyúval felszerelt hajók is. A komáromi kikötőben 1545-ben 31 naszád állomásozott, összesen 900 főnyi legénységgel. A hajózás tranzit jellege a törökök jelenléte miatt teljesen megszűnt. Érdemes felidézni néhány adatot a kor kereskedelméről, illetve közlekedéséről. Véli, hatvani bég 1553-ban 1500 mérő búzát szállíttatott a komáromi vásárra. Brown angol orvos magyarországi útja során 1669-ben Szőnyben több mint ezer lovat látott. Az állatokat az Alföldről Bécs felé hajtották a lókereskedők. 16