Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

II. A népvándorlás

A hun birodalom összeomlását Közép-Euró­pában a pannóniai Nedau, vagy Nedad pataknál (Neda—Nyitra) elszenvedett csatavesztés okoz­ta. Helyükbe először germán népek vonultak be Dunántúlra, majd az avarok alapítottak itt is tartós államot 582—796 között. A hun és az avar korszakból több régészeti lelet származott. Szönyben jellegzetes áldozati üst, Almáson és Ekeiben lovas sírok. Esztergomban és Nagysu­rányban különböző tárgyak, fegyverek kerültek elő. Attila egyik vezérét állítólag Dorognak hív­ták és a mai település körzetében temették el. Az avarok településeiket több helyen a még mindig megmaradt római építmények helyén alakították ki. Kezdetleges erődítményeket is építettek, az ún. avar gyűrűket. Ezekből több megmaradt a Csallóközben, melyre több ősi el­nevezés utal: GUREV. GYREW-gyűrű. Népeik egyrésze már letelepedett földművelő, állattenyésztő volt. akik nagy családi közösség­ben éltek. A polgáriasulás eljutott az avarokhoz is, szerepet játszottak a kereskedelemben, meg­honosult az ipar is. Kereskedelmük eljutott a frank Regensburgig és a görög császárságig. Ez a fejlettebb életforma vízi és szárazföldi szállí­tásokat kívánt meg a Dunán és a római hadi­mérnökök által századokkal korábban kiválóan kitűzött, jól járható terepvonulatokon.. Katonai szervezettségük szintjére jellemző, hogy egyik hadjáratuk alkalmából SIRMIUM (Mitrovica) ostrománál kétszer is építettek hidat a Száván. A népvándorlás lovas népei egyébként tömlők segítségével keltek át a folyókon. Az avar birodalmat végül is Nagy Károly döntötte meg. Szláv népek települtek be a Kár­pát-medencébe. A szláv népekkel együtt jelent A két vármegye és a szomszédos területek úthálózata, a magyar államalapítás korában, Hanzély János 1960. évi aodtai alapján 2

Next

/
Thumbnails
Contents