Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

( HIDAK ÉS UTAK ") szempontjából igen fontos volt a Tisza-híd. E szerint természetes, hogy a hadjáratok ismét tönkretették a hidat. A szabadságharc leverése után igyekeztek kihasználni a vasúti szállítás által nyújtott lehetőségeket. Mivel a vasút végállomása Szolnokon az Ó Szolnoki vasútállomáson épült Indóháznál volt,.a továbbutazók innen közúton folytathatták útjukat a Tisza-hídon át Debrecen és a Tiszántúl felé. A közlekedés zavartalan lebonyolításáramár az 1850es évek elején a vasútállomástól a Tisza-hídig terjedő útszakaszt kőburkolattal látták el. Ekkor épült újjá az utolsó faszerkezetű híd. Ez a híd megtartja hadászati és kereskedelmi jelentőségét is. Az 1890-es években a megye vezetése Szolnokot közúti csomóponttá akarta fejleszteni, ezért indítványozták 1894ben, hogy az I. sz. alföldi transzverzális útból Kunszentmártonnál kiágazó és Szolnokon át Jászberény felé tartó útvonalatatörvényhatóság kiépítteti, de vegyék azt állami kezelésbe. A magas költségek miatt a Kereskedelemügyi A szolnoki Tisza-híd rajza 1730-ból A híd magasítás! terve Minisztérium elutasította a kérelmet. Kiépült viszont 1901 1907 között a II. sz. Alföldi transzverzális út, DunaföldvárSzolnok-Máramarossziget között, amelyben a közúti híd különösen fontos szerephez jutott. Mivel az 1909-es nagy tavaszi jégár elsodorta a tiszai fahíd nagy részét, döntés született az első vasszerkezetű híd megépítéséről. A híd építését 1910-ben kezdték el és 1911. június 24-én adták át a forgalomnak. (8. kép) Az első vasszerkezetű híd adatai: Az alapépítményt a Szolnoki Államépítészeti Hivatal, a vasszerkezetet dr. Mihailich Győző műegyetemi adjunktus tervezte. Az alépítmény két hídfőből és pillérből állt. A híd nyílásbeosztása: 4,86 + 79,38 + 4,86 m. A Gerber féle Az utolsó faszerkezetű híd Szolnoknál mérlegtartós felszerkezet külsőre a Szabadság hídhoz hasonlított. Ezen a hídon alkalmaztak először két irányban teherbíró vasbeton lemezt az eddigiekben szokásos zórésvas pályaszerkezet helyett. A híd keresztmetszeti elrendezése: 4,8 m széles kocsipálya, kétoldalt 0,6-0,6 m széles kiemelt kerékvetővel és 0,6-0,6 m széles főtartóval, a két hídfő és a konzolvégek között. Ezenkívül a híd kifolyási oldalán a főtartón kívül egy darab 1,5 m széles konzolos gyalogjáró készült. A hidat első ízben 1919. július 27-én robbantották fel a románok. A Szolnok felőli mederpillér előtti függőleges vasrúd csomópontjai közelében az övrudakat robbantották fel. Felújítására 1920-ban került sor. A megye területén az 1800-as évekig a különböző vízfolyásokat általában fahidakkal hidalták át. A kisebb folyókon, mint a Zagyva, Tárna, Tápió, a Körösök és csatornák a korábbi századokban kialakult útvonalakon épültek először fahidak, vagy létesültek révek, kompok, A Szolnoki Tisza-hidat megelőzve szilárd építésű híd 1811-13 között épült Jászdózsánál a Tárna folyón. A híd maga Jászdózsa község belterületén helyezkedik el. Magorányi József egri kőműves mester tervezte és Rábel Károly gyöngyösi kőműves mester volt a kivitelező. Szerkezetileg síkalapozással készült, solymosi kőből. Statikai rendszere: boltozat, lapos, kosárívű. Hossza40 m, szélessége 5,8 m. Nyílásbeosztása 6,3 +3 x 7.2 + 6,3 m. A híd ma is áll és használják. Az első vasszerkezetű híd sem a Tiszán, hanem a Körösön épült 1895-ben. Az eredeti építési napló tanúsága szerint 1895. május 20-án, a 24.091/1895 évi miniszteri rendelet alapján kapott megbízást Zielinsky Szilárd budapesti mérnök vállalkozó 172.60 Ft átalánydíjas összegért a híd megépítésére. Az előírás szerint 90 nap alatt kellett volna megépítenie a hidat. Lásd építési napló. 6