Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ÉS UTAK ) 2. TÖRVÉNYHATÓSÁGI UTAK A közúti törvény életbelépésekor a megye mintegy 80 km kiépített kőúttal rendelkezett. Az úthálózat kiépítésére már 1891-ben készített tervezetet az Államépítészeti Hivatal. A megyei úthálózat tervét 1892-ben hozták nyilvánosságra. A mintegy 200 km-nyi út megépítése 1 millió 800 ezer Ft költséggel történne, melyre a megye kölcsönt venne fel. A kölcsön fedezésére a 12%-ra felemelt útadót kötné le 50 évre. A tervezett 200 km-es útszakaszból a Nagykunság csak 34,5 km-t, a Jászság 14 km-t kapott volna, az utak túlnyomó része a külső-szolnoki részeken épültvolnaki. Teljesen aránytalan volt azelképzelés, hogy amíg a kölcsönnek több mint kétharmada a jászokat és kunokat terheli, addig a volt Jász területek útjaira 119.167 Ft-t, viszont a külső-szolnoki részek javára 1.278,499 Ft-t fordítottak volna. A Jászkun területekre hátrányos terv nem valósult meg, Horthy István és a külső-szolnoki földbirtokosok megtagadták a hozzájárulást a nagy összegű kölcsön felvételéhez, a jász küldöttek csak ezután mertek a javaslat ellen szót emelni. Az útépítéshez ugyanis még szükséges lett volna a vasút kedvezménye az építési anyagok szállítására, valamint a községek hozzájárulása a területükön átvonuló útszakaszok építéséhez. így a tervezet az 1892. május 12-i megyei közgyűlésen 8473/1892. sz. határozattal lekerült a napirendről. A megye útjain az átlagos forgalmat az 1894-es forgalomszámlálásalkalmával 118 kocsiban állapítottákmeg. A kocsik átlag 8 km utat tettek meg, a vármegye útjain a forgalomszámlálás évében naponként átlag 12.242 két fogatú kocsi közlekedett. Egy kocsi rakományt 8 q-nak számítva egy év alatt a megyei utakon 17.873 q terhet szállítottak. 1897-ben a megye törvényhatósági úthálózata 830 km, ebből kőút 130 km. A vármegyei utak 5/6 része tehát még mindig földút, pedig az előző pontban ismertetett forgalom is indokolja a minden időjárási körülmények között járható szilárd burkolatú utak kiépítését. Az új törvényhatósági kőutak kiépítésére a közúti alap évenként átlag 90 ezer Ft-al rendelkezett. A legsürgősebben kiépítendő vármegyei utak hossza 350 km. Ha 1 km makadám rendszerű út kiépítése a megyében 10 ezer Ftba kerül, az útvonalakat kölcsön nélkül 40 év alatt lehetne kiépíteni. A megyei utak kiépítettsége ekkor még jelentős mértékben alatta maradt az országos átlagnak. Országosan 100 km

2-re 15 km kőút jutott, ez a megyében 100 km

2-re 2,5 km utat jelentett. A szomszédos megyék (Hajdú, Békés, Csongrád) már jórészt megkezdték kőúthálózatuk kölcsönből történő kiépítését. Egy nagyobb szabású úthálózati terv mozgatórugója tulajdonképpen Horthy István és Lőrinczy István indítványa volt az 1896-os megyei közgyűlésen. Azt a javaslatot terjesztették elő, hogy a vármegyei útadók bevételét a járások közt, időszakonként megfelelő arányban használjákfelkőútépítésére.Tehátaközúti alapnak új építkezésre rendelkezésre álló összegét a befizetés arányában oszszák szét és használják fel a járások között. A következő évben a törvényhatóság kibővítette a javaslatot. Törvényhatósági útjait leggyorsabban úgy építheti ki, ha egy nagyobb úthálózatot hoz létre az időközben elkészült I. és a tervbe vett II. alföldi transzverzális állami utakból, mint fővonalakból kiindulva. Ehhez szükséges az anyagok kedvezményes szállítása és egy előnyös kölcsön. A törvényhatóság 108 tagból ál ló bizottságot hozott létre az útépítési tervezet megállapítására és a kölcsön elintézésére. A bizottság szeptember 9-i jelentésében megállapítja, hogy a legfontosabb érdekeket kielégítő utak hálózatának kölcsönnel való kiépítését a közúti alap csak úgy bírja, ha bizonyos utak állami kezelésbe kerülnek, és az építési anyagokat kedvezményes vasúti díjtétellel szállítják. A következő terv készült az úthálózat építésére. Kiépítendő kőút 267,97 km II. alföldi transzverzális út még ki nem épített szakasza 72,00 km, újonnan építendő kőút 339,97 km Kiépített tvh. út 130,00 km I. alföldi transzverzális út megyére eső része 12,00 km, összes kőutak hossza lesz 482,00 km. Ebből az állam tartana fenn 226,00 km, a megye tartana fenn 256,00 km 1899-ben a kereskedelmi miniszter leiratban értesítette a törvényhatóságot, hogy 267,00 km megyei út kiépítéséhez 10 éven keresztül évi 30.000 Ft segélyt nyújt. Az építéshez szükséges kőanyagot kocsi km-t 7 cr díjtétel mellett szállítja. Megengedi a kőszállítást az állam tarcali kőbányájából, 50.000 m

3 követ és 40.000 m

3 kavicsot. A javaslat szerint a kőúthálózatot 6 év alatt kell kiépíteni, előzetes program alapján. Az úthálózat elsősorban ott legyen kiépítve, ahol arra a talaj és a forgalmi viszonyok miatt elsősorban szükség van. 1900-ban a törvény hatósági úthálózatba még felvettek 18 utat, így összesen 304 km útvonal szerepel. A megye területén építendő kőúthálózat előre meghatározott program szerint létesült, ezáltal a törvényhatósági utak szerves egységet képeztek. A megye a nagyszabású építkezéshez 2 millió K kölcsönt vett fel, melynek törlesztésére évi útadóját 50 évre előre lekötötte. Ezenkívül az érdekelt községekre is számítottak, ugyanis ezek a hozzájárulás arányában kapták meg az útvonal hosszát. A kőutak településeken kívüli külső szakaszainak 3 m szélességet írtak elő. Az útépítési program a következő: - Összes kőutak hosza 304 km. 6 év alatt 1900-1905-ig lesznek kiépítve. - 1900-ban: 30 km (26 km kavics, 4 km flaszter út) -1901-ben: 30 km - 1902-ben: 82 km (78 km kavics, 4 km flaszter út) - 1903-1905-ig:54kmút Az építés sorrendjében azok a községek, amelyek az útépítéshez közúti adójukon felül járultak, előnyben részesültek. A kiépítendő utak sorrendje. 1./ Amelyek az első három évben (1900-1902) épülnek ki. Hosszuk 142 km 2./Amelyek a második három évben (1903-1905) épülnek ki. Hosszuk 162 km. Az építkezések már 1901-ben megindultak, kiépült 31 km főút, 1904 végéig pedig 260 km, majd 1905-ben 46 km. 20