Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ES UTAK 3 2.1 Szarvas-Mezőtúr-Túrkeve-Kisújszállás-KenderesKunhegyes-Abádszalók. Mellékága: Kisújszállás-Dévaványa közti út. A megyén K-Ny-i irányban a Fényszaru-Monostor-Dósa-Apáti-Kisér-Tiszasüly közti vonal halad át, ez Kunhegyesig folytatódik. A javaslat három fontosabb útirányt felejtett el: 1./ Alsószentgyörgy-Jánoshida-Alattyán-MihálytelekJászberény-Felsőszentgyörgy vonalat, ez a Kunszentmárton-Fényszaru közti vonal kiegészítő részét alkotja és sok községet kapcsol be az úthálózatba. 2./ A megyét K-Ny-i irányban metsző Szolnok-Törökszentmiklós-Kisújszállás-Karcag közti vonal. Az útvonal a mellette elvonuló vasút miatt vesztett jelentőségéből, de még mindig élénk forgalmat közvetít. 3./ A javaslat teljes mértékben kihagyta a Szolnoktól Éra fekvő Tisza melletti községeket Szajolt, Püspökit, Kőtelket, Nagykörűt. Ezeknek a településeknek kedvezőtlen helyzete miatt létfontosságú volt az összeköttetés. Megoldást a Kőtelek-Nagykörű-Besenyszög útvonal felvétele képezhetett. A tervezetet a törvényhatóság 1883. március 13-án tárgyalta, ennek eredményeként 29 megyei útvonalat fogadtak el, ezeket jóváhagyásra felterjesztették a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz. A megyei útvonalhálózatvégleges megállapításánál már beépítették az előzőekben ismertetett vonalakat. (13. kép+felsorolás) A másik határozat a megye területén a kővel és kaviccsal kiépítendő utakra vonatkozott. Ezek a következők: 1. Fegyvernek az állomásig terjedő út 9,5 km 2. Kisújszállás állomástól Túrkevéig 15,3 km 3. Karcagi állomástól Madarasig (mivel a Karcag-Madarasi vasút építése napirendre került, ezért csak 4,5 km-t építenek ki) 19,5 km 4. Mezőtúr állomástól a Mezőtúri Berettyó hídig 2,1 km 5. Kunszentmárton városházától-Gyalui csárdáig 2,0 km 6. Kisújszállás-Kenderes 8,0 km A vonalak építésére 518 ezer Ft-t irányoztak elő. A miniszter a megyei úthálózatot szeptemberben jóváhagyta. 1885-ben azonban nyilvánvaló lett, hogy az úthálózat nem teljesen reális, ezért kérték az Államépítészeti Hivatalt, tegyen előterjesztést a megyei utak megállapításához. A következő évben a miniszter jóváhagyta, hogy a megyei útvonalak közé felvegyenek 68,7 km utat, így 1887-re 36 megyei úttal rendelkezik a törvényhatóság. 1888-ban a megyei utak összes hossza 824 km, ebből kiépített kövesút 48,068 km, a kiépítetlen 775,9 km. Az úthálózatot június 20-án fogadják el, majd az alispánt kérikfel, intézkedjen az új úthálózatról, térképek készüljenek és a községeknek küldjék ki. A megye területén állami út ebben az időszakban nem volt, így már 1884-ben felvetődött, hogy a megye legfontosabb közlekedési vonalai az állami költségeken építendő utak legyenek. A számításba jöhető utak összeállítására egy bizottságot alakítottak, mely decemberben a következő javaslatot tette a vármegyei közgyűlésnek. Terjesszenek kérelmet a miniszterhez a Karcag-Terenye, hadászati szempontból is jelentős út, a Szolnok-Besenyszög-Sülyi, és a Szolnok-szandai töltésen lévő út államköltségen történő kiépítésére. A kérelmet elutasították, a miniszter 1885-ben azonban annyi támogatást adott, hogy a megye részére útépítési- és fenntartási célokra 3.000 Ftot utalványozott. 15