Kálmán István: Utak Heves megye (Miskolc, 1988)
A Heves megyei úthálózat 1911. évben Az utak jellege kiépítve kiépítetlen összesen km km a) Állami utak 132,747 132,747 b) Törvényhatósági utak 541,963 32,922 574,885 c) Vicinális utak 88,837 97,805 186,642 d) Községi utak 108,159 1183,679 1291,838 Összesen 871,706 1314,406 2 186,112 Ez évben kezdik el építeni a hatvani vasúti felüljárót a vasút pénzéből, elkészül 1913. év nyarára. A trianoni békekötés után Magyarország területének 2/3-át elvesztette. Az 1914. évi 51 900 km kiépített úthálózatnak csupán 31,7%-a, 16 506 km maradt a trianoni határokon belül. Ali 028 km állami úthálózatból mindössze 3 051 km (a hálózat 27,7%-a) maradt Magyarországon. A megmaradt úthálózat a megnövekedett háborús forgalom és a fenntartás elégtelensége miatt igen elhanyagolt állapotban volt. Az I. világháború befejezése után általában csak a városi szakaszokon volt végleges, pormentes burkolat, a kiépített utak több mint 90%-a vízzel kötött makadámként épült. A háborús időszak alatt az utak fenntartására alig fordítottak valamit. A makadámburkolatok javítására felhasznált fedanyag a minimálisra csökkent. Az 1913. évben 1 km-re felhasznált 43 m 3 fedanyag 1918-ra évi 6 m 3-re csökkent, 1919. évben úgyszólván semmi fedanyag sem került elterítésre. Az 1890. évi I. tcz-t módosító 1920. XXVII. te. a törvényhatósági és községi közlekedési — vicinális — utak fenntartására szükséges anyagi alapot biztosította. Az állami utak kátyúzását, foltozását, részleges és általános terítését, valamint áthengerlését az állami költségvetés biztosította. Négy évi munka eredményeként 1924. év végével az állami közutak csaknem 50%-a eléri a békebeli színvonalat, ún. „rekonstrukciós hengerléssel" a gépjármű4-5. A Szabadság tér régen és ma közlekedés igényeinek megfelelőbb körülményeket teremtettek. A törvényhatósági utakon a fedanyagmennyiség eléri az évi 40 m 3 /km értéket. Heves megyében a megrongálódott úthálózat helyreállításán 2 db bérelt gőzhenger dolgozott. A megye Angliából rendelt 2 db Fowler hengert, melynek egyikét 1924-ben szállították le. A hidakon — fedezethiány miatt — csak a legégetőbb helyreállítási munkákat végzik. A megye - gazdasági helyzete miatt — az úthálózat kiépítésére rövid távon nem is tervezett fedezetet. 1924. évben Heves megye 6 db tehergépkocsit vásárolt, és a bérelt hengerrel együtt összesen 3 db gőzhengerrel 100 kin simítóhengerlést végez. Az 1926. évi fenntartási munkákhoz 5-6 gőzhengerrel kívánnak hozzákezdeni. Nehezíti a megye helyzetét, hogy a tehergépkocsi-tulajdonosok nem járulnak hozzá az utak fenntartási költségeihez, így a gépkocsiforgalom növekedésével rohamosan romlik a keskeny és vékony, igen kis teherbírású utak állaga. A gépjármű-tulajdonosok „egyáltalán nem mutatnak hajlandóságot az útpályák kímélésére". A vékony szerkezetű burkolatok a hengerlés után rövid idő alatt tönkremennek, a nehéz gépkocsik az átázott, nedves pályát szétnyomják. A járműforgalom növekedésével a fenntartás teljes csődjét jósolják, mivel az úthálózat a gépjárműforgalomra alkalmatlan. Felvetődik sokakban egy új közúti törvény szükségessége. A vesztes háború eredményeként Magyarország gépjárműállománya 1925-ig csak igen lassú ütemben gyarapodik. A gazdasági fellendülés éveiben 1925-1929 között a gépjárműállomány évenként átlag 5 400 db-bal növekedik A gépjármű, az új közúti közlekedési eszköz, forradalmasította a közúti közlekedést. Az új igények az útépítés nagyfokú fejlődését követelték meg. Az utak vonalvezetésében, burkolatának kiválasztásában figyelembe kellett venni, hogy a gépjármű-közlekedésben rejlő nagyobb gazdasági lehetőség, a nagyobb sebesség elérése csak megfelelően kialakított útvonalakon használható ki. A gépjárműállomány fejlődése megkívánta, hogy a legfontosabb útszakaszokat pormentes burkolattal lássák el. A fontosság megállapítására az 1928/29. 18
