Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

A Debreceni Közúti Igazgatóság negyedszázada - A szervezet kialakulása - Az első évek alapozása

wlW 12. sz. táblázat Az 1958. évi költségek megoszlása Hajdú-Bihar megyére: vállalati házilagos 12.600e Ft 21.000 eFt összesen: 33.600 eFt Szolnok megyére: vállalati házilagos 2.800 eFt 8.850 eFt Összesen: 11.650 eFt Békés megyére: vállalati házilagos 3.200 eFt Összesen: 3.200 eFt főúton a megyehatártól a balmazújvárosi (Látókép) útelágazásig 6,0 m szélesítés épül és arra bitumenes itatott makadám. Folytatódik a 35. sz. főút további szakaszain a burkolat 6 m-re való kiszélesítése és kötőzúzalékos aszfaltmakadámmal történő lezárása. Szolnok megye útjai közül befejezik a szajoli elkerülő szakasz építését, elkészül Törökszentmiklós átkelés szélesítése és azon kötőzúzalékos aszfaltmakadám burkolat építése, valamint több harmadrendű főúton, összesen 12,3 km hosszban pályaszélesítés és itatott makadám hengerlés. Az alsórendű utakon 35 km hosszban készül el több úton szélesítés és itatott hengerlés. Békés megyében csak a 43. sz. főút korszerűsítése mellett több alsórendű úton, kisebb-nagyobb szakaszban elkészül 11,4 km kötőzúzalékos vagy bitumenes bevonat, 59,0 km szélesítés és bitumenes, részben vizes makadámmal történő erősítés. Elkészül három kishíd szélesítése, egy a 48. sz. főúton, kettő a szolnoki utakon. A fentiekből is kiderül, hogy az 1956-os szünet ellenére az alapvető célkitűzések teljesültek: valamennyi főúton elkészült a pormentes burkolatfelület. A burkolatok szélessége a főutakon azonban még nem mindenütt éri el a 6,0 m-t, noha közel 250 km úthossz kiszélesítését végezték el. Épül a 4. sz. főúton a szajoli után a Karcagot elkerülő szakasz is. Egyre több burkolaton készült felületi bevonás (közel 150 km), míg a kiszélesített pályákon, azok csaknem egyharmadán már kötőzúzalékos hengerelt aszfalt az erősítés készült. De készült vizes makadám szerkezettel is szélesítés, és erősítő hengerlés egyaránt (135 km hosszban). Ezeket összegezve elismeréssel kell értékelni azt a teljesítményt, amit a csonka öt év alatt és az ismertetett gépesítési fok mellett, a megyei útépítés és -fenntartás produkált. Közel 430 km hosszú úton történt valami: szélesítés, heng. aszfalt, itatott vagy vizes hengerlés, vagy éppen portalanítás. A bitumenes technológia egyre nagyobb térhódítását jelenti, hogy 500 m összkapacitású bitumentároló rendszer kiépítését kezdték el Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Balmazújváros, Biharnagybajom, Kornádi és Dévaványa vasútállomások közelében. A vállalati kivitelezések szerződéseinek ez idő szerint kötelező mellékletei a technológiai utasítások, melyeket az igazgatóság elfogad vagy módosít. Tanulságos ebből egyet bemutatni, amelynek tárgya éppen a 4. sz. főút 102-104 kmsz. között végzett vállalati kátyúzás. Kivonatosan az alábbiakat tartalmazza: — a burkolat laza részeinek kibontása, kitakarítása — a felületeket drót vagy „piasszava" kefével le kell kefélni — a tiszta felületeket 1 kg/m mértékben 50-60 °C meleg kátránnyal be kell vonni, illetve a kátrányt szét kell kenni kefével — a forgódobban megkevert aszfaltkeverékkel a lyukat ki kell tölteni úgy, hogy felülete 5-10 mm-rel a burkolat fölött legyen, a keverék 90110 °C hőfokú legyen — a kitöltött kátyút vasdöngölővel be kell tömöríteni, majd vas- és kézihengerrel le kell simítani — a keverék készítésének adagolása egy 800 kg-os forgódobban: 0/5 NZ zúzalék 240 kg 5/12 zúzalék 280 kg 12/22 zúzalék 224 kg 40-es bitumen 56 kg — a dolgozókat munkavédelmi eszközökkel, ruhával el kell látni és a balesetvédelemre ki kell oktatni. A téli forgalmi követelményeknél egyre inkább szerepet kap a pálya síkosság elleni védelme, a homok vagy salakszórás. Természetesen ehhez legfeljebb a talicska és a lapát áll az útőr rendelkezésére, vagy valamilyen bérelt jármű és az előre kiszállított érdesítő anyag. Rendszeres lesz a meteorológia időjárási előrejelzése. A hófúvás elleni védekezés érdekében a hajdú-bihari utak mellett összesen 5 km hosszban hóvédő erdősáv telepítése kezdődött el 1960-ban. A bekötőút építések csigalassú üteme türelmetlenné tette a minisztériumot. Egy 1956. évi leiratában (732/68-2/1956. IX.) rosszallását fejezi ki emiatt, és az országos helyzetet bemutatva megállapítja, hogy 330 község és további 40 település van még bekötőút nélkül. Hajdú-Bihar megyében is a szükséges bekötőutaknak csak a 15 %-a van kiépítve. Ezért szigorú hangon elrendeli, hogy a bekötőút építéseket meg kell gyorsítani. Ennek ellenére: Hajdú-Bihar me-